Articles

a parametrium jelentősége a méhnyakrák operatív kezelésében

a méhnyakrák operatív kezelésének első éles javulása a reszekció síkjának elmozdulása volt a tumorról a parametria felé. Ez lehetővé tette az elsődleges rák reszekcióját az egészséges szövet margójával. A kivágott parametriális Szövet szisztematikus vizsgálata, a századforduló körül végezték, négyféle parametriális érintettséget mutatott: a parametrialis lymphatics folyamatos, nem folytonos karcinomatózisa és a parametrialis nyirokcsomó érintettsége. Köztudott, hogy a szövettanilag bizonyított parametriális részvétel gyakran ellentmond a klinikai stádiumnak. Az úgynevezett staging laparotomiák célja ennek a problémának a kezelése, de ezek is elégtelenek, mivel a legtöbb parametriális ráklerakódás mikroszkopikus és nem tapintható. Saját vizsgálatainkban a teljesen kiirtott parametria, a szomszédos rák a parametria soha nem haladta meg a 10 mm-t, még a legnagyobb, még operálható daganatokban sem. Így a szomszédos, közvetlen rák elmélete a medencefalra terjed. A parametriális érintettség általában rákos lerakódásként fordult elő a ritkán említett parametriális nyirokcsomókban. A parametriális érintettség jobban korrelál az elsődleges daganat méretével, a tumor-méhnyak hányadosként kifejezve, mint a klinikai stádiummal. A legkisebb tumorok, anélkül, hogy folyamatos parametriális érintettséget mutattak volna, a pozitív csomópontok incidenciája 3,4% volt. A legnagyobb daganatos betegek harmincöt százaléka pozitív parametriális csomópontokkal rendelkezett. Parametriális nyirokcsomókat találtak 280-ban (78%) a 359-ből műtéti minták óriási szakaszokként dolgozták fel. Hatvanhárom beteg (22,5%) pozitív parametriális csomópontokkal rendelkezett. A medencefal csomópontjai a pozitív parametriális csomópontokkal rendelkező betegek 80% – ában vettek részt. Az ötéves túlélési arány 84% volt, ha a parametria mentes volt a betegségtől, de bármilyen típusú parametriális érintettséggel 53% – ra csökkent. A túlélési arány nem különbözött nagyban, ha csak a parametriális csomópontok vagy csak a kismedencei csomópontok voltak pozitívak (56%, illetve 66%). Ha azonban mindkét csoport pozitív volt, a túlélés 43-ra csökkent.1%. A pozitív parametriális csomópontok bárhol elhelyezkedhetnek a parametriumban, ezért a műtétnek el kell távolítania a teljes szerkezetet. Még nem látni kell, hogy kivételt lehet-e tenni a kis stádiumú ib daganatok esetében, vagy ha ezeknél a betegeknél a lymphadenectomia elhagyható. Ha igen, a radikális hüvelyi műtét lehet a választott kezelés.