Peter Bokulich

a” Gish galopp ” kifejezést Eugenie Scott, a Nemzeti Tudományos Oktatási Központ találta ki. A kifejezés egy vitataktikára utal, amely Duane Gish kedvence volt, egy fiatal földi kreacionista, aki szintén magasan képzett vitázó volt.

a Gish galopp az a taktika, hogy az ellenfeledet egy feltételezett “bizonyítékok” vagy “problémás esetek” hegye alá Hull, és azt állítja, hogy az ellenfél képtelen reagálni erre a bizonyítékhalomra, azt mutatja, hogy az oldaladnak igaza van. Ez a taktika tévedésnek számít, mert hatékonysága nem függ a helyes vagy akár jól támogatott érvek bemutatásától. A mennyiséget a minőség helyettesítésére kínálják.

a taktika mindazonáltal gyakran elég hatékony, a következő okok miatt:

• a közönség azt a benyomást kelti, hogy hatalmas mennyiségű bizonyíték van az Ön oldalán.
• lehetetlen, hogy ellenfeled válaszoljon minden félrevezető / hamis állításra a vitában megengedett korlátozott idő alatt.
• a hamisság gyorsan és vonzóan kijelenthető. Sokkal több időt vesz igénybe, hogy pontos beszámolót nyújtson a tudományról.
• még ha az ellenfél lő le egy vagy két érv, akkor is marad egy tucat érintetlen érvek.
• a közönségnek az a benyomása marad, hogy az ellenfél nem tud reagálni a többi problémára.
• a tudomány specializációja miatt senki sem fogja tudni az összes “problémás esetet”, amelyet fel lehet kotrni.\
• ellenfeled gyakran védekezőnek tűnik: olyan cáfolatokat kínál, amelyek a nem tudósok számára misztikusnak tűnhetnek.
• a közönség nem fog emlékezni a részletekre, de emlékezni fog arra, hogy ” nagyon sok probléma volt az evolúcióval/éghajlatváltozással kapcsolatban, és a tudósnak nem igazán voltak válaszai.”

itt egy változata a Gish galopp nyomtatásban.

a hajtás alatt pedig egy példa arra, hogy egy tudós szétszed egy Gish galoppot Monckton által. Figyeld meg, mennyi időbe telik Ábrahámnak, hogy leleplezze Monckton hamis (de rövid) állításait.