San Diego CityBeat
Southland Publishing 2002-ben megvásárolta a slamm magazint, egy kéthetente megjelenő zenét Kevin Hellman kiadótól. Úgy tervezte, hogy fiatal, képzett olvasókat céloz meg San Diegóban, egy olyan közönséget, amelynek igényeit a Southland tulajdonosai úgy érezték, hogy nem elégítik ki a másik két nagy publikáció San Diegóban, a San Diego Union Tribune és a San Diego Reader. David Rolland, több mint 10 éves tapasztalattal rendelkező újságíró és szerkesztő lett a CityBeat szerkesztője, míg Hellman, a Slamm korábbi kiadója, a new weekly szórakoztató/promóciós menedzsere. Hellman, aki az éves North Park Music Thing zenei fesztivált és a San Diego Music Awards-ot szervezi, a The weekly kiadója. A CityBeat továbbra is szponzorálja a San Diego Music Awards-ot, amelyet eredetileg a Hellman SLAMM magazin szervezett.
Rolland megjelent a szerkesztő kerekasztal, egy rádióműsor a helyi nyilvános rádióállomáson, KPBS, 2004-től. Rolland és más helyi szerkesztők felvétele a műsor vendéglistájára arra késztette Bob Kittle-t, a San Diego Union Tribune szerkesztői oldalának akkori szerkesztőjét, valamint a San Diego Voice and Viewpoint és a San Diego Metropolitan magazin szerkesztőit, akik addig a műsor egyetlen panelistái voltak, hogy elhagyják a műsort.
Rolland 2015 márciusában hagyta el a CityBeat-et. Helyére Ron Donoho került, akit 2016 novemberében rúgtak ki, helyére Seth Combs került – akit 2019 augusztusában rúgtak ki.
2013-ban és 2014-ben Kelly Davis és Dave Maass társszerzője volt egy sor történetnek a CityBeat-ben a San Diego megyei börtönökben 2007 és 2012 között történt tucatnyi halálesetről, és a rendkívül magas megyei börtönbeli halálozási arányra hivatkozva. 2014-ben Davis és Maass két újságírói díjat is elnyert ezért a riportért: az alternatív Newsmedia Szövetség aan Awards-Ján az oknyomozó riportokért az első helyet, a nem napi kategóriában pedig az oknyomozó/vállalati riportokért az első helyet a hivatásos újságírók Társaságának San Diego-i fejezetében. 2017-ben a megyei ügyvédek beidézték Davist munkájáért, amelyet úgy tekintettek, mint a városi tisztviselők, akik elfojtják a kritikát és megfélemlítik az oknyomozó újságírást.