A Mexikói száraz trópusokon hét szőrű juhállomány 1988 és 1994 közötti reprodukciós teljesítményrekordjainak elemzését 785 Fekete hasú (BB) és 1810 Pelibuey juh (P) esetében végezték el. Négy gazdaságban a reprodukciós menedzsment magában foglalta a hím folyamatos jelenlétét (1471 bárány), a másik három állomány pedig kétévente tenyész expozíciót mutatott a kosoknak (1057 bárány). 7 év alatt az egyesített állományok 2528 ellést produkáltak 2585 tenyésztett anyajuhból (anyajuhonként évente 0,97 születés). Az ellések száma 1,10 év−1 volt a BB esetében (863 születés 785 anyajuhban) és 0,92 a P esetében (1665 születés 1810 anyajuhban). A szaporodás születésenként 1,46 Bárány volt, összesen 3690 bárány 7 év alatt; fajtánként 1,37 volt a BB esetében, 1,55 pedig a P bárányoknál szülésenként (P > 0,05); mindkét fajta első bárányozását kivéve, anyajuhonként átlagosan 1,05 bárány (P < 0,01). Évente átlagosan 530 (299) Bárány halt meg, 15% – os mortalitással; a legtöbb veszteséget a halvaszületés, az alultápláltság, a hasmenés és a tüdőgyulladás okozta. A mortalitás 23% – ra nőtt, amikor egy anyajuh több mint két bárányt táplált, és 8% – ra csökkent, amikor csak egy bárány született. Az első bárányozás átlagos életkora 465 nap (15,25 hónap) volt az egyesített állományok esetében. A bárányozási intervallum (LI) éves átlaga (1988-1994) a következő volt 265, 227, 238, 225, 252, 230 és 258 nap, átlagosan 242 nap (66 nap). A negyedéves szezonális születési Eloszlás januártól márciusig 50% volt (n = 1264); 25% áprilistól júniusig (n = 632); 15% júliustól szeptemberig (n = 379) és 10% októbertől decemberig (n = 252). Nem figyeltek meg statisztikai különbségeket a gazdaságok között a reprodukciós teljesítményben. A szaporodás szezonalitását az ősszel született bárányok minimális (7%), télen pedig 50% – ával igazolták. A csapadék jelentős korrelációt mutatott a termékenységgel és az ösztrogéntermeléssel (P < 0,05), de a hőmérséklet és a fotoperiódus nem. Úgy tűnt, hogy a fű növekedése a legfontosabb tényező, amely befolyásolja az anyajuhok szexuális aktivitását. A bárányonkénti intervallum statisztikailag eltérő volt (P < 0,01), az ősszel, télen és tavasszal bárányozó anyajuhok esetében hosszabb intervallumokkal összehasonlítva a nyári bárány anyajuhokkal. A tenyésztés kezelése statisztikai hatással volt a bárányonkénti intervallumra (P < 0.05) növekszik, ha a laktáció hossza 60-ról 120 napra nő. A fertilitás magasabb volt (P < 0,05) a BB-hez képest a P-hez képest, de az utóbbi jobb termékenységet mutatott (P < 0,05) a vizsgálat során. A szülés szezonális eloszlást mutatott, de évente 1,5 lambinget lehetett elérni jó reprodukciós kezeléssel.