ennek a folyamatnak az a célja, hogy az angol eszköz különböző nyelvi változatait elérje, amelyek fogalmilag egyenértékűek az egyes célországokban/kultúrákban. Ez azt jelenti, hogy az eszköznek ugyanolyan természetesnek és elfogadhatónak kell lennie, és gyakorlatilag ugyanúgy kell működnie. A hangsúly a kultúrák közötti és fogalmi, nem pedig a nyelvi/szó szerinti egyenértékűség. Egy jól bevált módszer ennek a célnak az elérésére a forward-translations és a back-translations használata. Ezt a módszert számos WHO tanulmány során finomították, hogy a következő irányelveket eredményezzék.

ennek a módszernek a megvalósítása a következő lépéseket foglalja magában:

• Forward translation
• szakértői panel Back-translation
• előzetes tesztelés és kognitív interjú
• végleges változat

Forward translation

ezt a feladatot egy fordítónak, lehetőleg egy egészségügyi szakembernek kell megadnia, aki ismeri a műszer által lefedett terület terminológiáját és interjúkészséggel rendelkezik. A fordítónak ismernie kell az angol nyelvű kultúrát, de anyanyelvének kell lennie a célkultúra elsődleges nyelvének.

utasításokat kell adni a fordítás megközelítésében, hangsúlyozva a fogalmi, nem pedig a szó szerinti fordításokat, valamint a természetes és elfogadható nyelv használatának szükségességét a legszélesebb közönség számára. A következő általános irányelveket kell figyelembe venni ebben a folyamatban:

• a fordítóknak mindig egy szó vagy kifejezés fogalmi megfelelőjére kell törekedniük, nem pedig szóról szóra történő fordításra, azaz nem szó szerinti fordításra. Meg kell fontolniuk az eredeti kifejezés meghatározását, és meg kell próbálniuk azt a legrelevánsabb módon lefordítani.
• a fordítóknak törekedniük kell arra, hogy egyszerűek, világosak és tömörek legyenek a kérdés megfogalmazásakor. Kevesebb szó jobb. Kerülni kell a sok záradékot tartalmazó hosszú mondatokat.
• a célnyelvnek a leggyakoribb közönséget kell megcéloznia. A fordítóknak kerülniük kell az olyan szakmai közönség megszólítását, mint az orvostudomány vagy bármely más szakmai csoport. Figyelembe kell venniük a lefordítandó eszköz tipikus válaszadóját, és azt, hogy a válaszadó mit fog megérteni, amikor meghallja a kérdést.
• a fordítóknak kerülniük kell a zsargon használatát. Például nem szabad használni:
• szakkifejezéseket, amelyeket nem lehet egyértelműen megérteni; és
• köznyelvi kifejezéseket, idiómákat vagy népi kifejezéseket, amelyeket a hétköznapi emberek nem értenek meg a mindennapi életben.
• a fordítóknak figyelembe kell venniük a nem és az életkor alkalmazhatóságát, és kerülniük kell minden olyan kifejezést, amely sértőnek tekinthető a célpopuláció számára.

szakértői testület

a kétnyelvű (angol nyelven és a fordítás célnyelvén) szakértői testületet egy kijelölt főszerkesztőnek kell összehívnia. Ennek a lépésnek a célja a fordítás nem megfelelő kifejezéseinek/fogalmainak azonosítása és megoldása, valamint a továbbított fordítás és a kérdések meglévő vagy összehasonlítható korábbi verziói közötti esetleges eltérések azonosítása és megoldása. A szakértői testület megkérdőjelezhet néhány szót vagy kifejezést, és alternatívákat javasolhat. A szakértőknek minden olyan anyagot meg kell adni, amely segíthet nekik abban, hogy összhangban legyenek a korábbi fordításokkal. A fő nyomozók és / vagy a projekt munkatársai felelősek az ilyen anyagok biztosításáért. A testület szakértőinek száma változhat. A testületnek általában az eredeti fordítót, az egészségügyi szakértőket, valamint a műszer-fejlesztés és fordítás terén tapasztalattal rendelkező szakértőket kell tartalmaznia.

ennek a folyamatnak az eredménye elkészíti a kérdőív teljes lefordított változatát.

visszafordítás

az első lépésben felvázolt megközelítést alkalmazva a hangszert egy független fordító fordítja vissza angolra, akinek anyanyelve angol, és aki nem ismeri a kérdőívet. A visszafordítás a kiválasztott elemekre korlátozódik, amelyeket két módon lehet azonosítani. Az elsőt a WHO választja ki azon kifejezések / fogalmak alapján, amelyek kulcsfontosságúak az eszközhöz, vagy amelyek feltételezhetően különösen érzékenyek a kultúrák közötti fordítási problémákra. Ezeket az elemeket akkor terjesztik, amikor a műszer angol változatát terjesztik. A második olyan tételekből áll, amelyek hozzáadódnak, mivel a részt vevő országok azonosítják a problémás szavakat vagy kifejezéseket. Ezeket a kiegészítő elemeket felülvizsgálat és jóváhagyás céljából be kell nyújtani a WHO-nak.

mint az eredeti fordításban, a hátsó fordításban a fogalmi és kulturális egyenértékűségre kell helyezni a hangsúlyt, nem pedig a nyelvi egyenértékűségre. Az eltéréseket meg kell vitatni a főszerkesztővel és a további munkát (fordítások továbbítása, a kétnyelvű szakértői testület megbeszélése stb.) annyiszor kell iterálni, ahányszor szükséges, amíg el nem éri a kielégítő verziót.

a WHO figyelmét fel kell hívni azokra a különösen problematikus szavakra vagy kifejezésekre, amelyek nem teljesen rögzítik az eredeti tétel által megcélzott fogalmat.

előzetes tesztelés és kognitív interjú

a műszert előzetesen tesztelni kell a célpopuláción. Minden modult vagy szakaszt teljes mértékben tesztelnek az alábbiakban ismertetett módszerek alkalmazásával.

• a teszt előtti válaszadóknak tartalmazniuk kell azokat a személyeket, akik a kérdőívet adják be. Ehhez a tanulmányhoz függő opioidhasználókat kell használni a lefordított eszközök tesztelésére, bár ezeket a felhasználókat más forrásokból is ki lehet vonni, mint amelyeket a vizsgálat résztvevőinek toborzására használtak – lehetőleg olyan személyekből, akik egyébként nem lennének jogosultak a fő vizsgálatra.
• a teszt előtti válaszadóknak legalább 10-es számot kell adniuk az egyes szakaszokhoz. Minden korcsoportból (18 éves vagy annál idősebb) származó férfiakat és nőket, valamint különböző társadalmi-gazdasági csoportokat kell képviselniük.
• a vizsgálat előtti válaszadóknak be kell adniuk a műszert, és szisztematikusan el kell őket kérdezni. Ennek a beszámolónak meg kell kérdeznie a válaszadókat, hogy mit gondoltak a kérdésről, meg tudják-e ismételni a kérdést saját szavaikkal, mi jutott eszükbe, amikor egy adott kifejezést vagy kifejezést hallottak. Arra is fel kell kérnie őket, hogy magyarázzák el, hogyan választják meg a választ. Ezeket a kérdéseket minden egyes tételnél meg kell ismételni.
• az ezekre a kérdésekre adott válaszokat össze kell hasonlítani a válaszadónak a következetesség eszközére adott tényleges válaszaival.
• a válaszadókat olyan szavakról is meg kell kérdezni, amelyeket nem értettek, valamint olyan szavakról vagy kifejezésekről, amelyeket elfogadhatatlannak vagy sértőnek találtak.
• végül, amikor alternatív szavak vagy kifejezések léteznek egy elemhez vagy kifejezéshez, a teszt előtti válaszadót fel kell kérni, hogy válassza ki, melyik alternatíva felel meg jobban a szokásos nyelvüknek.
• ezt az információt legjobban mélyreható személyes interjúkkal lehet elérni, bár a fókuszcsoport szervezése alternatíva lehet.
• nagyon fontos, hogy ezeket az interjúkat tapasztalt kérdező végezze.

írásbeli jelentés az előzetes tesztelési gyakorlatról, a kiválasztott információkkal együtt a részt vevő személyekről is meg kell adni.

végleges verzió

a célnyelvi eszköz végleges változatának a fent leírt összes iteráció eredményének kell lennie. Fontos, hogy minden verzióhoz sorszámot (pl. 1.0) adjanak. A végleges lefordított eszköz elektronikus változatának a WHO részére történő átadására vonatkozó utasítások.

dokumentáció

minden kulturális adaptációs eljárásnak nyomon követhetőnek kell lennie a megfelelő dokumentumokon keresztül. Ezek közé tartozik legalább:

• kezdeti előre verzió;
• a szakértői testület ajánlásainak összefoglalása;
• a hátsó fordítás;
• a műszer előzetes tesztelése során talált problémák összefoglalása és a javasolt módosítások; és
• a végleges változat.