napi gyakorlat

az SGI tagok alapvető buddhista gyakorlata a Nam-myoho-renge szavalni A Lótusz Szútra részeit (a továbbiakban: gongyo), és megosztani a buddhizmus tanításait másokkal annak érdekében, hogy segítsen nekik leküzdeni problémáikat.

A Nam-myoho-renge-kyo kántálás gyakorlatát Nichiren (1222-82), egy reformista buddhista szerzetes hozta létre, aki a lótusz szútrát Shakyamuni Buddha alapvető tanításának nevezte.

A tanítások alkalmazása

a gyakorlatot a hit és a tanulás támogatja. Az SGI tagjai Nichiren tanításait tanulmányozzák annak érdekében, hogy elmélyítsék a buddhizmus alapelveinek és a belső átalakulás folyamatainak megértését. A tanulás erősíti a hitet és a meggyőződést, amely a gyakorlatban is kifejezésre jut.

a Nicsiren buddhizmusban a hit a buddhizmus alkalmazásának tapasztalatán alapul, és az életminőség javulását látja. A hitet úgy lehetne leírni, mint a folyamatos erőfeszítést, hogy az ember szívét a buddhaság eszményképe felé irányítsa—a benne rejlő jó potenciál folyamatos kibontakozását, a képességet, hogy bármilyen negatív körülményt a növekedés és a haszon forrásává alakítson át, és egy olyan életet, amely arra szolgál, hogy másoknak segítsen ugyanezt tenni.

eszközként, hogy segítse a gyakorlókat ebben a kihívásokkal teli folyamatban, Nichiren létrehozott egy mandalát, amelyet Gohonzonnak (az odaadás tárgyának) neveznek—egy tekercset kínai és szanszkrit karakterekkel, amelyeket az SGI tagjai otthonukban rögzítenek, és a kántálás során összpontosítanak. A Gohonzon a buddhaság ideáljának fizikai megtestesülése vagy ábrázolása. A karakterek a Gohonzon ábrázolja a” szertartás a levegőben”, amint azt a Lótusz Szútra. Ezen a szertartáson a Föld Bodhisattvái megfogadják, hogy az embereket boldogsághoz vezetik a legforgalmasabb időkben. Gongyo ennek az elhatározásnak a megújítása.

megbeszélések

az SGI-tagok napi tevékenységüket végzik gyakoroljon otthon, de rendszeresen találkozzon közösségük többi tagjával is. A megbeszélés hagyománya a Soka Gakkai háború előtti japán történelmének legkorábbi napjaira nyúlik vissza, és a tagok számára a buddhista elvek tanulmányozásának és a mindennapi életben való alkalmazásának fókuszpontjaként szolgál.

az SGI megbeszéléseket általában havonta tartják, és túlnyomó többségüket azoknak a tagoknak az otthonában tartják, akik ezeket erre a célra rendelkezésre bocsátják. Lehetőséget adnak az embereknek olyan kapcsolatok kialakítására, amelyek egyre ritkábbak a kortárs városi környezetben, ahol az emberek évekig szomszédként élhetnek személyes kapcsolat kialakítása nélkül.

a hittapasztalatok megosztása—az emberek életében a buddhista gyakorlaton keresztül megvalósuló átalakulás—a megbeszélések központi eleme. Talán semmi sem lelkesítőbb a problémákkal küzdő emberek számára, mint mások példája, akik sikeresen szembesültek és legyőzték saját kihívásaikat.

emberi forradalom

az SGI egyik kulcsfogalma az “emberi forradalom”—az az elképzelés, hogy az egyén belső átalakulása pozitív változást okoz az egyén körülményeiben és végső soron a társadalom egészében.

Az ilyen átalakulás a mindennapi élet kihívásainak a buddhista gyakorlattal való leküzdésével, a potenciál kibontakoztatásával és az életért és a sorsért való felelősség vállalásával jön létre. A globális változás az egyének pozitív változásán keresztül jön létre.

az SGI tagjai úgy vélik, hogy minden egyénnek megvan a hatalma ahhoz, hogy nagy értékű életet és kreativitást alakítson ki, és pozitívan befolyásolja közösségüket, társadalmukat és a világot. A Nichiren buddhizmus hangsúlyozza, hogy az élet legnagyobb beteljesülése végső soron mások boldogságáért való munkában rejlik.

Nam-myoho-renge-kyo

Nichiren (1222-82) létrehozta a Nam-myoho-renge-kyo kántálását, mint a Buddha-természet felébresztésének módját, és a legmélyebb szintjeinket a létezés, amelyen a saját életünk és az univerzum élete egy. Ő először tanította a felhívás a kifejezést, hogy egy kis csoport Seicho-ji temple Awa tartomány, Japán, április 28, 1253.

a Myoho-renge-kyo a Lótusz Szútra neve a klasszikus kínai karakterek japán kiejtésében, így a Nam-myoho-renge-kyo szó szerinti jelentése: “a lótusz Szútrának szentelem magam.”Amint azt a következő magyarázat mutatja, a kifejezés minden eleméhez mélyebb jelentésszintek kapcsolódnak.

Nam

A Nam a szanszkrit namu szóból származik, ami azt jelenti, hogy “szentelje magát.”Nichiren létrehozta a Nam-myoho-renge-kyo kántálás gyakorlatát, amely lehetővé teszi minden ember számára, hogy életét harmóniába vagy ritmusba hozza az élet törvényével vagy a Dharmával. Az eredeti szanszkrit nyelven namu jelzi a cselekvés és a hozzáállás elemeit, és ezért utal arra a helyes cselekvésre, amelyet az embernek meg kell tennie, és arra a hozzáállásra, amelyet ki kell fejlesztenie ahhoz, hogy elérje a buddhaságot ebben az életben.

Myoho

a Myoho szó szerint a misztikus törvényt jelenti—a mögöttes igazságot vagy alapelvet, amely az univerzum és életünk titokzatos működését irányítja pillanatról pillanatra. A Myo az élet lényegére utal, amely “láthatatlan” és túlmutat az intellektuális megértésen. Ez a lényeg mindig kézzelfogható formában (ho) fejeződik ki, amelyet az érzékek felfoghatnak. A jelenségek (ho) megváltoztathatók, de az összes ilyen jelenséget áthatja a Myo néven ismert állandó valóság. A Myo azt is jelenti, hogy megnyílunk, újjáéledünk, és teljes mértékben felruházzuk azokat a tulajdonságokat, amelyekre szükségünk van az életünk fejlesztéséhez.

Renge

Renge jelentése lótuszvirág. A lótusz egyszerre virágzik és termel magokat, és így képviseli az ok és okozat egyidejűségét. Egyéni életünk körülményeit és minőségét a jó és a rossz okok és hatások határozzák meg, amelyeket minden pillanatban felhalmozunk (gondolatainkon, szavainkon és cselekedeteinken keresztül). Ez az úgynevezett ” karma.”Az ok-okozati törvény megerősíti, hogy mindannyiunknak személyes felelőssége van a saját sorsunkért. Mi teremtjük a sorsunkat, és megvan a hatalmunk, hogy megváltoztassuk. A legerősebb pozitív ok, amit tehetünk, hogy Nam-myoho-renge-kyo-t énekeljük; a buddhaság hatása egyidejűleg jön létre életünk mélyén, és biztosan megnyilvánul az időben.

a lótuszvirág egy sáros tóban nő és virágzik, mégis érintetlen marad és mentes minden szennyeződéstől, jelképezve a buddhaság megjelenését egy hétköznapi ember életéből a mindennapi élet küzdelmei közepette.

Kyo

a Kyo szó szerint szútrát jelent, Buddha hangját vagy tanítását. Ebben az értelemben hangot, ritmust vagy rezgést is jelent. Tágabb értelemben kyo azt a koncepciót közvetíti, hogy az univerzumban minden dolog a misztikus törvény megnyilvánulása.

Olvass tovább: A Nam-myoho-renge-kyo jelentése

A Gohonzon

a Nichiren buddhizmusban az odaadás tárgya, az úgynevezett Gohonzon, egy kínai és szanszkrit karakterekkel ellátott tekercs formájában jelenik meg. Az SGI tagjai megkapják a saját Gohonzonjukat, amelyet otthonukban rögzítenek, és amelyre összpontosítanak, amikor énekelnek.

a Gohonzon jelentősége nem a karakterek szó szerinti jelentésében rejlik, hanem abban a tényben, hogy Nichiren hozta létre, mint a Nam-myoho-renge-kyo örök és belső törvényének fizikai megtestesülését mandala formájában. A” Nam-myoho-renge-kyo Nichiren ” kifejezés félkövér betűkkel van írva a tekercs közepén.

Nichiren felírta a Gohonzont azzal a céllal, hogy segítsen bármely személynek, nemtől, fajtól vagy státusztól függetlenül, megtapasztalni ugyanazt a megvilágosodott létállapotot, amelyet elért.

a Gohonzon a Buddha állapot megtestesülése, amely mindannyiunkban létezik. Legtöbbünk számára azonban ez az állapot továbbra sem realizált potenciál; látens, de “aktiválni kell”.”A Gohonzon előtti napi gyakorlással felfedhetjük ezt a látens Buddha természetet. A Gohonzon bizonyos értelemben olyan, mint egy spirituális edzőgép—használatával fejlesztjük életünket; egyszerűen birtokolni nem elég.

Nichiren arra buzdít minket: “amikor Myoho-t énekled és renge-t szavalod, mély hitet kell ébresztened abban, hogy Myoho-renge-kyo maga az életed” (Nichiren Daishonin írásai, 3.o.). Nichiren azt tanítja nekünk, más szavakkal, hogy az ember élete a legnagyobb kincs.

belső életünk állapota folyamatosan változik, amikor különböző külső ingerekkel kerülünk kapcsolatba: emberekkel, időjárással, egy zenével, a falak színével. . . mindannyian valamilyen hatást gyakorolnak ránk. Egy festmény elragadtatást, nyugalmat vagy undort okozhat a nézőnek, egy levél pedig örömöt, sokkot és döbbenetet okozhat. A Gohonzon az az inger, amely segít előhívni ezt a megvilágosodott életállapotot, érzékelni a Buddha állapotot, mint életünk valódi természetét, és harmóniában élni a környezetünkkel.

üzenetének továbbítására Nichiren a Gohonzon grafikus képét a lótusz Szútrából vett jelenetre és a tíz világ kölcsönös birtoklásának elméletére alapozta, amely kifejezi, hogy a buddhaság világa lehetségességként létezik az egyén bármely adott pillanatában vagy életállapotában. Más szavakkal, a buddhaság világa nem a mindennapi létezésen vagy léten kívül esik—ez az élet velejárója.

a “Nam-myoho-renge-kyo” nagy karakterek a Gohonzon közepén ábrázolják ezt a felismerést. A kisebb betűkkel írt “Nam-myoho-renge-kyo” – tól balra és jobbra különböző alakok vannak, amelyek a Buddha életének tíz világát ábrázolják. Nichiren grafikusan jelezte, hogy mind a tíz világot megvilágítja a Nam-myoho-renge-kyo, vagy a misztikus törvény, és a buddhaság világában vannak, és fordítva.

egyszerűen fogalmazva, minden lény Buddha. Csak rá kell ébrednünk erre a felismerésre, és olyan módon kell élnünk, ami kinyilvánítja ezt az igazságot. A Nichiren buddhizmusban a Gohonzonhoz való kántálás és a mások érdekében való cselekvés a módja annak, hogy ezt elérjük.

jóvoltából www.sokaglobal.org