helynév, helynevek rendszertani vizsgálata etimológiai, történelmi és földrajzi információk alapján. A helynév olyan szó vagy szavak, amelyeket egy földrajzi Helység, például város, folyó vagy hegy jelzésére, jelölésére vagy azonosítására használnak. A helynév két nagy kategóriába sorolja a helyneveket: a lakóhelyneveket és a jellemzőneveket. A lakónév olyan települést jelöl, amely lakott vagy lakott, például tanyát, falut vagy várost, és általában a település kezdetétől származik. A jellemzőnevek a táj természetes vagy fizikai jellemzőire utalnak, és hidronimákra (vízjellemzők), oronimákra (domborzati jellemzők) és a természetes növényzet növekedésének helyeire (rétek, tisztások, ligetek) vannak felosztva.

a helynév a helynevek nyelvi evolúciójával (etimológiájával) és a hely elnevezésének motívumával (történelmi és földrajzi vonatkozásokkal) foglalkozik. A legtöbb helynév azonban a lakónevek etimológiai tanulmányozására összpontosított, gyakran elhanyagolva a jellemzőnevek tanulmányozását és a hely elnevezésének motívumát.

a Lakónevek vagy általánosak, vagy specifikusak, vagy a kettő kombinációja. Az általános név olyan nevek osztályára utal, mint a folyó, a hegy vagy a város. Egy adott név a helynév jelentésének korlátozására vagy módosítására szolgál. A világ nyelveinek többsége két csoportra osztható az általános tendencia alapján, hogy a specifikus vagy megelőzi, vagy követi a generikus nyelvet. Angolul a specifikus általában az első, míg franciául a specifikus általában a generikus. Más nyelvek hatása kivételt képez ez alól az általánosítás alól. A francia és a spanyol befolyás számos kivételt hozott létre az Egyesült Államokban az angol nyelvű tendencia alól, hogy a konkrét első legyen. Ez leginkább sok nagyobb víztest elnevezésében nyilvánul meg, mint például a Superior-tó, a Michigan-tó vagy a Champlain-tó, amelyeket először a franciák fedeztek fel és telepítettek le. Az ezekre a területekre vándorló angol telepesek elfogadták a francia névadási egyezményt, de mivel a franciák nem gyarmatosították erősen a területeket, ezekben a régiókban sok kisebb víztestet az angol egyezmény alapján neveztek el.

a legtöbb helynévtani tanulmány a helynév sajátos aspektusára összpontosított. A specifikus melléknévi formája a domináns helynév típus Angolul. A leíró értelemben használt prepozíciós helynevek ritkábban fordulnak elő angolul. Chicago városa egy példa a prepozíciós helynévre, de a közös használat során az elöljárószót és a generikus nevet elvetik.

a helynév magában foglalja a helynevek nyelveken belüli és közötti tanulmányozását is. A nyelveken belüli tanulmányok általában három alapvető feltételezést követnek: minden helynévnek van jelentése, beleértve a személynevekből származó helyneveket is; a helynevek leírják a helyet, és rögzítik az emberi foglalkozás vagy tulajdonjog néhány bizonyítékát; ha egy helynevet létrehoznak vagy rögzítenek, fonetikai fejlődése párhuzamos lesz a nyelv fejlődésével.

a helynév egyik nyelvről a másikra történő átvitelének tanulmányozása a helynév kommunikáció szóbeli és írásbeli módszereinek vizsgálatával történik. A fonetikus transzfer a nyelvek közötti helynév-átvitel leggyakoribb eszköze. Ez magában foglalja a helynév beszélt átvitelét egyik nyelvről a másikra. Kevés vagy egyáltalán nem szükséges a nyelv ismerete, amelyből a helynév származik. Egy személy meghallgatja a kimondott helynevet, majd fonetikusan rendereli a helynevet a saját nyelvén, legjobb esetben szoros közelítést hozva létre. A korai észak-amerikai gyarmati helynevek közül sok ilyen módon került át az indián nyelvekről. A szóbeli fordítás legalább bizonyos fokú kétnyelvűséget igényel mindkét fél részéről, aki közli a helynevet. A helynevek fordítása általában fontosabb helynevekkel vagy nagy jellemzőkkel történt. A világ tengereinek számos nevét például különböző nyelvekről fordították le. A népi etimológia a helynév hangján alapul, ezért hasonló a fonetikai transzferhez. A népi etimológia akkor fordul elő, amikor az egyik nyelv hangjai nem könnyen konvertálódnak a második nyelv hangjaiba, mint a fonetikus átvitelben. Sok helynév átadása Észak-Amerika francia és angol telepesei között történt a népi etimológia révén.

az etimológia dominanciája a helynévben korlátozta az írás iránti érdeklődést, mint a helynév átadásának eszközét. Ahogy a nyomtatás egyre fontosabbá vált az évek során, a helyneveket az országok és nyelvek között közvetlenül a térképekről vették át vizuális átvitel útján. Miután a nevet vizuális átvitel útján elfogadták, az elfogadó nyelv szabványainak megfelelően ejtették.

a helynév fontos történelmi információkat tárhat fel egy helyről, mint például a lakosok eredeti nyelvének időtartama, a település története és a népesség eloszlása. A helynév-tanulmány betekintést nyújthat egy terület vallási változásaiba is, például a kereszténységre való áttérésbe. Egy hely folklórjáról, intézményi körülményeiről, társadalmi körülményeiről is érthetőek az információk. A nyelvészeti információk, mint például a szavak és a személynevek, amelyeket az irodalomban nem említenek, a helynéven keresztül is megtalálhatók.