több évtizedes kutatás után is az alvás pontos oka továbbra is az egészségtudomány egyik legmaradandóbb és legérdekesebb rejtélye. Annak érdekében, hogy a kérdés végére jussunk, a szakértők elemzik, hogyan működik az alvás, és mi történik, ha nem alszunk eleget.

tanulmányok bizonyítják, hogy az alvás hihetetlenül összetett, és gyakorlatilag a test minden rendszerére hatással van. Az agy több része részt vesz a hormonok és vegyi anyagok termelésében, amelyek szabályozzák az alvást és az ébrenlétet.

bár még sok mindent meg kell tanulni az alvás működésének bonyolultságáról, a meglévő kutatások rávilágítanak arra, hogy mi történik az agyban és a testben alvás közben. Ez a tudás feltárja, hogyan kapcsolódik az alvás a fizikai, érzelmi és mentális egészség számos eleméhez, és betekintést nyújt arról, hogy az emberek hogyan tudnak jobban aludni.

mi történik, ha alszol?

az elalvás után egy percen belül jelentős változások kezdenek hatni mind az agyra, mind a testre. A testhőmérséklet csökken, az agyi aktivitás csökken, a pulzus és a légzés is lassú. Nem meglepő, hogy a test energiafelhasználása alacsonyabb alvás közben.

fontos azonban felismerni, hogy ami alvás közben történik, dinamikus. Egy éjszaka alatt valójában több alvási cikluson keresztül halad, amelyek mindegyike 70 és 120 perc között tart, és külön alvási szakaszokból áll. Ezek az alvási szakaszok alapvető fontosságúak az alvás működéséhez.

melyek az alvási szakaszok?

az alvás négy szakasza két kategóriába sorolható. Az első három szakasz a nem REM (gyors szemmozgás) alvás kategóriájába tartozik. A negyedik szakasz a REM alvás.

In stage 1, csak elbóbiskoltál, és elkezdtél áttérni a 2.stádiumra, ami magában foglalja az agy és a test aktivitásának további lassulását. Sokkal könnyebb felébredni az alvási ciklus ezen korai szakaszában.

a 3.szakasz az NREM alvás legmélyebb része. Ebben a szakaszban az izmok és a test még jobban ellazulnak, és az agyhullámok a lelassult aktivitás egyértelmű mintáját mutatják, amely jelentősen különbözik az ébrenléti agyi aktivitástól. Úgy gondolják, hogy a mély alvás fontos szerepet játszik a test helyreállításában, valamint a hatékony gondolkodásban és emlékezetben.

A 4.szakasz a REM alvás egyetlen szakasza. Ez idő alatt az agyi aktivitás jelentősen felgyorsul, és a test nagy része — a szem és a légzőizmok kivételével — átmeneti bénulást tapasztal. Bár az álmok bármely szakaszban megtörténhetnek, a legintenzívebb álmodás a REM alvás során történik.

úgy gondolják, hogy a REM alvási szakasz elengedhetetlen az agy számára, lehetővé téve olyan kulcsfontosságú funkciókat, mint a memória és a tanulás. Ahogy az éjszaka folytatódik, normális, ha az idő nagyobb százalékát REM alvásban töltik, a legtöbb az éjszaka második felében fordul elő.

a személy alvási szakaszainak és ciklusainak szerkezetét alvási architektúrának nevezik. Míg a mély alvás és a REM alvás mélyebb változásokat von maga után az aktivitási szintekben, a szakértők úgy vélik, hogy minden szakasz szerepet játszik az egészséges alvás felépítésében, amely minőségi alvást generál.

hogyan szabályozza a test az alvást?

a test két fő mozgatórugóval szabályozza az alvást: az alvás-ébrenlét homeosztázissal és a cirkadián riasztórendszerrel.

• alvás-ébrenlét homeosztázis. Ez a szakkifejezés olyasmit ír le, amit a legtöbben implicit módon a tapasztalatból ismerünk: minél tovább ébren vagy, annál jobban érzed az alvás szükségességét. Ennek oka a homeosztatikus alváshajtás, a test önszabályozó rendszere, amelyben az alvási nyomás felépül annak alapján, hogy mennyi ideig voltál ébren. Ugyanez a meghajtó hosszabb vagy mélyebben alszik az elégtelen alvás után.
• a cirkadián riasztórendszer. A szervezet biológiai órájának része, a cirkadián ritmus körülbelül 24 órán át tart, és központi szerepet játszik számos biológiai folyamatban, beleértve az alvást is. A fényexpozíció a legnagyobb hatással van a cirkadián ritmusra, ösztönözve a nappali ébrenlétet és az éjszakai álmosságot.

Ez a két tényező közvetlenül befolyásolja, hogy a szervezet mennyire érzi az alvás szükségességét, tükrözi a biológiai óráját, a napszakot, a fény expozícióját és azt, hogy mennyi ideig ébren van.ezen kívül számos külső tényező befolyásolhatja az alvás-ébrenlét homeosztázist és a cirkadián riasztórendszert. Például a stressz vagy az éhség megzavarhatja az alvásszabályozás normális folyamatát. A koffeinbevitel vagy az elektronikus eszközök fényének való kitettség további példák arra, hogy a viselkedési döntések hogyan változtathatják meg a test alváskezelő rendszereit.

ezeket a sokrétű folyamatokat az agy több része kezeli, beleértve a hipotalamuszt, a thalamust, a tobozmirigyet, a bazális előagyat, a középagyat, az agytörzset, az amygdala és az agykéreg. Az a tény, hogy az agy sok része részt vesz az ébrenlétben és az alvásban, beleértve az alvási szakaszokat is, az alvás biológiai összetettségének további bizonyítéka.

milyen vegyi anyagok és hormonok szabályozzák az alvást?

számos vegyi anyag és hormon vesz részt az alvás-ébrenlét homeosztázis mechanikájában és a cirkadián riasztórendszerben. Az ébrenlét és az alvás közötti váltás változásokat hoz létre az agy több ezer neuronjában és egy komplex jelzőrendszerben, amely specifikus reakciókat generál a testben.

a mai napig sok még ismeretlen az alvást szabályozó bonyolult folyamatokról, de a kutatók felfedeztek néhány olyan anyagot, amelyek fontos fogaskerekeknek tűnnek az alvás gépezetében.

úgy gondolják, hogy az adenozin nevű vegyi anyag központi szerepet játszik az alvás-ébrenlét homeosztázisában. Az adenozin felhalmozódik, amikor ébren vagyunk, és úgy tűnik, hogy növeli az alvási nyomást. A koffein viszont elnyomja az adenozint, ami megmagyarázhatja az ébrenlét elősegítésének egy részét.

a neurotranszmitterek olyan vegyi anyagok, amelyek jeleket küldenek az idegrendszeren belül bizonyos sejtek aktiválására vagy deaktiválására. Az ébrenlét vagy az alvás elősegítésében részt vevő neurotranszmitterek példái közé tartozik a GABA, az acetilkolin, az orexin és a szerotonin.

a hormonok szintén fontos szerepet játszanak az alvás-ébrenlét állapotának jelzésében és szabályozásában. A Melatonin, amely elősegíti az alvást, és természetesen termelődik, amikor a fény expozíciója csökken, az egyik legismertebb hormon, amely az alváshoz kapcsolódik. Az alvással kapcsolatos egyéb fontos hormonok közé tartozik az adrenalin, a kortizol és a noradrenalin. Az alvás befolyásolhatja a létfontosságú hormonok termelését is, mint például a növekedési hormon, valamint a leptin és a ghrelin, amelyek szabályozzák az étvágyat, ami befolyásolhatja az alvás-ébrenlét homeosztázisát és a cirkadián ritmust.

ezeknek a vegyi anyagoknak és hormonoknak a funkciója eltérő lehet egyes egyéneknél a genetikájuk alapján, ezért bizonyos alvászavarok családokban is előfordulhatnak. A környezet és az életmód választása szintén befolyásolhatja az alvásért felelős kémiai és hormonális jelátvitelt.

miért fontos az alvás?

bár még a szakértők sem jutottak konszenzusos magyarázatra arra vonatkozóan, hogy miért alszunk, számos mutató alátámasztja azt a nézetet, hogy alapvető biológiai funkciót tölt be.

evolúciós szempontból az a tény, hogy az alvás szinte minden állatfajban létezik — annak ellenére, hogy sebezhetőséget teremt, és időt vesz igénybe a táplálkozástól vagy a szaporodástól — erősen jelzi, hogy alapvető a jólét szempontjából.

emberekben az alvás kritikus fontosságú mind a fizikai, mind a mentális fejlődés szempontjából csecsemőknél, gyermekeknél és fiatal felnőtteknél. Felnőtteknél az alváshiány számos negatív egészségügyi következménnyel jár, beleértve a szív-és érrendszeri problémákat, a legyengült immunrendszert, az elhízás és a II-es típusú cukorbetegség nagyobb kockázatát, a gondolkodás és a memória károsodását, valamint a mentális egészségügyi problémákat, például a depressziót és a szorongást.

az alváshiánynak ezek a különféle következményei erősen alátámasztják azt a nézetet, hogy az alvásnak nem csak egy biológiai célja van, hanem valójában összetettsége révén fontos szerepet játszik a test szinte minden rendszerének megfelelő működésében.