A. Jób panaszkodik a barátaira.

1. (1-3) Jób gúnyosan válaszol Zofárnak és a többi barátjának.

akkor Jób válaszolt, és azt mondta:
“kétségtelen, hogy te vagy a nép,
és a bölcsesség meghal veled!
de nekem is van megértésem, mint neked;
nem vagyok alacsonyabb rendű nálad.
valóban, ki nem tud ilyen dolgokat?”

a. nem kétséges, hogy ti vagytok az emberek: Jób-ban könnyű hallani a szarkasztikus és keserű hangnemet. Ez a hangnem megfelelő volt, mert Jób barátai valóban úgy viselkedtek, mintha ők lennének az emberek, és minden bölcsességük megvan.

b. nekem is van olyan megértésem, mint neked… valóban, aki nem tud ilyeneket: Zofárnak és barátainak dorgálásában Jób két dolgot mondott. Először is, hogy ő is megértő ember volt. Másodszor, hogy a Zofár és a többiek által bemutatott teológiai elvek valóban széles körben ismertek voltak.

i. “Minden dicsekedett bölcsességed csak a közmondások húrjaiból áll, amelyek minden ember szájában vannak, és nem bizonyítják a bölcsességet és a tapasztalatot azokban, akik használják őket.”(Clarke)

ii. válaszul Jób világosan beszélni fog Isten bölcsességéről és nagyságáról. “Szeretném, ha lenne egy másik feladatunk, hogy megbüntessük a modern teológusok magas hangú nyelvét. Vannak közöttünk induló emberek, akik ha nem eretnekek a tanításban, idegenek a beszédben.”(Spurgeon)

2. (4-6) Jób panasza: “a barátaim gúnyolódnak és félreértenek engem.”

” én vagyok az egyik kigúnyolt barátai,
aki felhívta Istent, és ő válaszolt neki,
Az igazságos és feddhetetlen, aki nevetségessé.
A lámpa megvetik a gondolat, aki nyugodt;
készen áll azok számára, akiknek a lába csúszik.
a rablók sátrai virágoznak,
és azok, akik Istent provokálják, biztonságban vannak;
abban, amit Isten kezéből ad.”

a. engem gúnyolnak a barátai: Jób panaszkodott, hogy bár ő egy istenfélő ember volt (aki hívta Istent, és ő válaszolt), egy ember, aki igazságos és feddhetetlen volt, még így is kigúnyolták és kigúnyolták.

i. Az, ahogyan ezt az ártatlan Jóbot mások kigúnyolták, arra emlékeztet minket, hogy Jézus mit szenvedett el a szenvedéseiben és a kereszten, amikor az őt verő katonák gúnyolták (Máté 27:29), a főpapok gúnyolták, amikor a kereszten lógott (Máté 27:41), és mások gúnyolták (Márk 15:27-31).

b. a lámpát megvetik a nyugodt ember gondolata: Jób emlékszik arra, milyen volt az élete. Régen hívogatta Istent, és választ kapott, és azokban a fényes napokban nem érezte úgy, hogy lámpásra lenne szüksége, mert az élete nyugodt volt. Most minden más, és a barátai csak gúnyolják és félreértik őt.

c. azok, akik provokálják Istent, biztonságban vannak: Jób számára most úgy tűnt, hogy élete és előzetes megértése fejjel lefelé van. Korábban úgy tűnt, hogy mindennek van értelme – az igazak áldottnak, a gonoszok pedig szenvedésnek tűntek. Most minden más.

i. Jób nem adta fel Istent, de fel kellett adnia Isten előzetes megértését. “Jób hitvallása romba dőlt, “ezért”, mondja: “Elhagyom hitvallásomat, de tagadom, hogy elhagytam Istent.'”(Kamarák)

B. Jób elmagyarázza, hogyan érti meg Isten útjait.

1. (7-12) az egész teremtés ismeri Isten hatalmát.

“de most kérdezd meg a vadállatokat, és ők megtanítanak téged;
és a levegő madarai, és elmondják neked;
vagy beszélj a földhöz, és megtanít téged;
és a tenger halai elmagyarázzák neked.
ki nem tudja ezek közül,
hogy az Úr keze tette ezt,
kinek a kezében van minden élőlény élete,
és az egész emberiség lehelete?
nem a fül teszt szavak
és a száj íze az élelmiszer?
A bölcsesség az idős embereknél,
és a napok hosszával, a megértéssel.”

a. most kérdezd meg a vadállatokat, és ők megtanítják neked: Jób itt kibővíti a Jób 9:3-ban először megfogalmazott gondolatot: valóban, ki nem tud ilyen dolgokat? A lényeg az, hogy amit barátai mondanak Istenről, annyira elemi, hogy még az állatok is tudják.

i. “Ha meg akarod ismerni az Úr útjait, mondja Jób, csak nézz körül. Teologizálhatsz mindent, amit akarsz, de ha elméleteid nem kapcsolódnak a dolgok természetéhez, akkor mire jók ezek az elméletek? Még egy kutyának is több ismerete van Istenről, mint neked!”(Kőműves)

ii. hogy az Úr keze ezt tette: “mindig rámutatnak arra, hogy a 9.vers az egyetlen hely a költészetben, ahol a Jahve nevet használják Istenre. Ennek hitelességét sokan kétségbe vonták. Eltávolítása annak az elméletnek az érdekében, hogy ez a szó megkülönbözteti a prózai eredetit a költői kiegészítésektől, az érvelés köre. Más megvilágításban nézve a szó óriási jelentőségre tett szert, mert ritkasága annyira szembetűnővé teszi.”(Andersen)

b. a fül nem teszteli a szavakat: ebben a néhány versben Jób több truizmust szaval; olyan állítások, amelyek nyilvánvalóan igazak. Az elképzelés az, hogy amilyen világosan ezek a dolgok igazak, olyan könnyen érthető Isten hatalma és fensége is igaznak.

i. “nincs fellebbezés a szájpadunk ítéletéből. Egy pillanat alatt tudjuk, hogy egy anyag édes vagy keserű, ízletes vagy kellemetlen. Most mi az íze a diétás cikkeknek, hogy a fül a szavaknak, akár Istentől, akár embertől.”(Meyer)

2. (13-25) Jób leírja Isten nagy hatalmát.

“vele van a bölcsesség és az erő,
ő tanácsot és értelmet.
Ha lerombol valamit, azt nem lehet újjáépíteni;
Ha bebörtönöz egy embert, nem lehet elengedni.
ha visszatartja a vizeket, kiszáradnak;
Ha elküldi őket, elárasztják a földet.
vele az erő és az óvatosság.
a megtévesztett és a csaló az övé.kifosztva vezeti el a tanácsosokat,és bolondot csinál a bírákból.
ő lazítja a kötelékek királyok,
és megköti a derék egy öv.kifosztott fejedelmeket vezet el, legyőzi a hatalmasokat.
megfosztja a bizalmasokat a beszédtől, és elveszi a vének tisztánlátását.megveti a fejedelmeket, lefegyverzi a hatalmasokat.mély dolgokat fedez fel a sötétségből, és a halál árnyékát világosságra hozza.nemzeteket tesz naggyá, és elpusztítja őket; nemzeteket gyarapít, és vezeti őket.elveszi a föld népének vezetőinek értelmét, és arra készteti őket, hogy az ösvény nélküli pusztában vándoroljanak.
tapogatóznak a sötétben fény nélkül,
És ő teszi őket tántorog, mint egy részeg ember.”

a. vele van a bölcsesség és az erő, ő tanácsot és értelmet: Ebben a részben Jób megdorgálta Zofár előző beszédét (Jób 11), különösen, amikor Zofár bírálta Jób-ot, amiért nem ismerte Istent, és egy üres fejű emberhez hasonlította (Jób 11:7-12). Itt Jób megmutatta, hogy valóban tudta, hogy Isten nagy bölcsességben és erőben, és hogy hatalmas Tanácsban és megértésben.

i. Jób üzenete a barátainak egyértelmű volt: “ismerem Istent, és tudom, milyen nagy Ő. Ne kritizálj engem ebben a kérdésben többé.”

b. Ha lebontja a dolgot, nem lehet újjáépíteni: Csodálatos költői szépséggel és ismétléssel írta le Jób Isten hatalmát és fenségét.

· megmutatta Isten hatalmát az anyagi dolgok felett (ha lebontja a dolgot, azt nem lehet újjáépíteni). “Egyedül ő képes alkotni, és egyedül ő képes pusztítani. Semmit sem lehet megsemmisíteni, csak ugyanazzal az erővel, amely létrehozta. Ez a legfigyelemreméltóbb tény. Az ember semmilyen ereje, ügyessége vagy ravaszsága nem képes megsemmisíteni az anyag legkisebb részecskéjét. Az ember kémiai beavatkozással megváltoztathatja a formáját, de hogy semmivé redukálja, az egyedül Istené.”(Clarke)

· megmutatta Isten hatalmát az emberek felett (ha bebörtönöz egy embert).Isten hatalmát mutatta az elmék felett (a megtévesztett és a csaló az övé).megmutatta Isten hatalmát a bölcsek felett (kifosztott tanácsosokat vezet el, és bolondot csinál a bírákból).

· megmutatta Isten hatalmát az uralkodók felett (meglazítja a királyok kötelékeit… kifosztott fejedelmeket vezet el).

· megmutatta Isten hatalmát az ékesszólók felett (megfosztja a megbízottakat a beszédtől).

· megmutatta Isten hatalmát a sötétség felett (megvilágítja a halál árnyékát).megmutatta Isten hatalmát a nemzetek felett (naggyá teszi a nemzeteket, és elpusztítja őket).

i. “ez lehet Elifáz hitvallási himnuszának elcsúfítása a Jób 5:18-26-ban, ahol minden jó történik az igazakkal. Aligha paródiája Isten bölcsességének, mivel a vers bevezetőjében (Jób 12:13) Jób a bölcsességet Istennek tulajdonította az ő céljával és értelmével együtt.”(Smick)

ii. hatástalanítja a hatalmas szó szerint a héber, lazítja az öv a hatalmas. “Ami az erő megfosztásának idiómája, mert letiltja viselőjét a versenyre azáltal, hogy elengedi a ruhákat, és így akadályozza az erő kinyújtásához szükséges mozgást.”(Bullinger)

c. elveszi a föld népének vezetőinek megértését: itt Jób kiterjesztette Isten hatalmának leírását arra a gondolatra, hogy Isten képes elvenni még a nagy emberek megértését is. Amikor ezt megteszi, sötétben tapogatóznak fény nélkül.

i. Ez azt mutatja, hogy milyen könnyű Istennek, hogy az emberek vándorol az ösvény nélküli pusztában, vagy tántorog, mint egy részeg ember. Mindössze annyit kell tennie, hogy elveszi a megértést, megmutatva, hogy az ember bölcsessége és megértése Istentől függ.

II. érezzük, hogy Jób valójában úgy írta le magát, mint ezt a kiemelkedő, megértés nélküli embert, aki egy ösvény nélküli vadonban vándorol, aki a sötétben tapogatózik fény nélkül, és aki úgy tántorog, mint egy részeg ember.