a látható spektrum az elektromágneses spektrum azon része, amely látható (észlelhető) az emberi szem számára. Az elektromágneses sugárzást ebben a hullámhossztartományban látható fénynek vagy egyszerűen fénynek nevezzük. Egy tipikus emberi szem körülbelül 380-750 nm hullámhosszra reagál. A frekvencia szempontjából ez egy 790-400 terahertz körüli sávnak felel meg. A fényhez igazított szem maximális érzékenysége általában 555 nm (540 THz) körül van, az optikai spektrum zöld régiójában (lásd: fényerő funkció). A spektrum azonban nem tartalmazza az összes színt, amelyet az emberi szem és az agy meg tud különböztetni. A telítetlen színek, például a rózsaszín, a lila színek, például a bíbor, hiányoznak például, mert csak több hullámhossz keverékével állíthatók elő.

a látható hullámhosszak áthaladnak az “optikai ablakon” is, az elektromágneses spektrum azon régióján, amely nagyrészt érintetlenül halad át a Föld légkörén. (A kék fény többet szór, mint a vörös fény, ezért az ég kéknek tűnik.) Az emberi szem válaszát szubjektív tesztelés határozza meg (lásd CIE), de a légköri ablakokat fizikai mérés határozza meg.

a “látható ablak” úgynevezett, mert átfedi az emberi látható válasz spektrumát. A közeli infravörös (Nir) ablakok közvetlenül az emberi válaszablakon kívül helyezkednek el, és a közepes hullámhosszú IR (MWIR) és a hosszú hullámhosszú vagy távoli infravörös (LWIR vagy FIR) messze túlmutatnak az emberi válaszrégión.

sok faj láthatja a “látható spektrumon”kívül eső hullámhosszokat. A méhek és sok más rovar is látja a fényt az ultraibolya fényben, ami segít megtalálni a nektárt a virágokban. A rovarok beporzásától függő növényfajok a szaporodási sikert az ultraibolya fényben való megjelenésüknek köszönhetik, nem pedig annak, hogy milyen színesnek tűnnek számunkra. A madarak is belelátnak az ultraibolya fénybe (300-400 nm), és néhányuk tollazatán nemtől függő jelek vannak, amelyek csak az ultraibolya tartományban láthatók.