A Homo sapiens nagyon hangulatos faj. Annak ellenére, hogy a szomorúság és a rossz hangulat mindig is része volt az emberi tapasztalatnak, most olyan korban élünk, amely figyelmen kívül hagyja vagy leértékeli ezeket az érzéseket.

kultúránkban a normális emberi érzelmeket, például az átmeneti szomorúságot gyakran rendellenességként kezelik. A manipulatív reklám, marketing és önsegítő iparágak azt állítják, hogy a boldogságnak a mi kérésünkre kell lennie. A rossz hangulatok azonban továbbra is alapvető részét képezik a szokásos hangulati tartománynak, amelyet rendszeresen tapasztalunk.

a boldogság szinte egyetemes kultusza és a példátlan anyagi gazdagság ellenére a nyugati társadalmakban a boldogság és az élettel való elégedettség évtizedek óta nem javult.

itt az ideje, hogy újraértékeljük a rossz hangulatok szerepét az életünkben. Fel kell ismernünk, hogy ezek az emberi lét normális, sőt hasznos és adaptív részei, segítenek megbirkózni sok mindennapi helyzettel és kihívással.

A szomorúság rövid története

a korábbi történelmi időkben a szomorúság vagy a hangulat rövid varázslatait (enyhe diszforia néven ismert) mindig elfogadták a mindennapi élet normális részének. Valójában az emberi szellem legnagyobb eredményei közül sok a negatív érzések felidézésével, gyakorlásával, sőt ápolásával foglalkozik.

a görög tragédiák leleplezték és kiképezték a közönséget, hogy elfogadja és kezelje az emberi élet elkerülhetetlen szerencsétlenségét. Shakespeare tragédiái klasszikusok, mert visszhangozzák ezt a témát. Számos nagy művész, például Beethoven és Chopin művei a zenében, vagy Csehov és Ibsen az irodalomban a szomorúság táját tárják fel, ezt a témát régóta tanulságosnak és értékesnek ismerik el.

Az ókori filozófusok úgy vélték, hogy a rossz hangulat elfogadása elengedhetetlen a teljes élethez. Még az Epikuroszhoz hasonló hedonista filozófusok is felismerték, hogy a jó élet magában foglalja a bölcs ítélőképesség gyakorlását, a visszafogottságot és az önuralmat, valamint az elkerülhetetlen csapások elfogadását.

más filozófusok, mint a sztoikusok is kiemelték annak fontosságát, hogy megtanulják előre látni és elfogadni az olyan szerencsétlenségeket, mint a veszteség, a bánat vagy az igazságtalanság.

mi értelme a szomorúságnak?

azok a pszichológusok, akik azt tanulmányozzák, hogyan alakultak az érzéseink és viselkedésünk az idő múlásával, fenntartják az összes affektív állapotunkat (például hangulatokat és érzelmeket), hasznos szerepet játszanak: figyelmeztetnek minket a világ azon állapotaira, amelyekre reagálnunk kell.

valójában az emberi érzelmek köre sokkal több negatív, mint pozitív érzést tartalmaz. Az olyan negatív érzelmek, mint a félelem, a harag, a szégyen vagy az undor, hasznosak, mert segítenek felismerni, elkerülni és legyőzni a fenyegető vagy veszélyes helyzeteket.

de mi a szomorúság értelme, talán a leggyakoribb negatív érzelem,és az egyik legpraktikusabb pszichológus foglalkozik?

az intenzív és tartós szomorúság, mint például a depresszió, nyilvánvalóan súlyos és legyengítő rendellenesség. Az enyhe, átmeneti rossz hangulat azonban fontos és hasznos alkalmazkodási célt szolgálhat, mivel segít megbirkózni a mindennapi kihívásokkal és nehéz helyzetekkel.

ezek a hangulatok társadalmi jelzésként is működnek, amelyek kommunikálják a kiszakadást és a versenyből való kilépést, és védőburkolatot biztosítanak. Amikor szomorúnak vagy rossz kedvűnek tűnünk, az emberek gyakran aggódnak, és hajlamosak segíteni.

néhány negatív hangulat, mint például a melankólia és a nosztalgia (a múlt utáni vágyakozás), még kellemes is lehet, és hasznos információkkal szolgálhat a jövőbeli tervek és motivációk irányításához.

a szomorúság fokozhatja az empátiát, az együttérzést, az összekapcsolódást, valamint az erkölcsi és esztétikai érzékenységet. A szomorúság pedig régóta kiváltja a művészi kreativitást.

a legújabb tudományos kísérletek dokumentálják az enyhe rossz hangulat előnyeit. Ezek gyakran automatikus, tudattalan riasztási jelekként működnek, elősegítve a figyelmesebb és részletesebb gondolkodási stílust. Más szavakkal, a rossz hangulatok segítenek abban, hogy figyelmesebbek és koncentráltabbak legyünk a nehéz helyzetekben.

ezzel szemben a pozitív hangulat (mint a boldogságérzet) jellemzően ismerős és biztonságos helyzeteket jelez, és kevésbé részletes és figyelmes feldolgozási stílust eredményez.

A szomorúság pszichológiai előnyei

egyre több bizonyíték van arra, hogy a negatív hangulatok, mint a szomorúság, pszichológiai előnyökkel járnak.

ennek bizonyítására a kutatók először manipulálják az emberek hangulatát (például boldog vagy szomorú filmek bemutatásával), majd különböző kognitív és viselkedési feladatok során mérik a teljesítmény változását.

a szomorúság vagy a rossz hangulat számos előnnyel jár:

• jobb memória: egy tanulmányban a rossz hangulat (a rossz időjárás okozta) azt eredményezte, hogy az emberek jobban emlékeztek az éppen elhagyott üzlet részleteire. A rossz hangulat javíthatja a szemtanúk emlékeit is azáltal, hogy csökkenti a különféle zavaró tényezők, például irreleváns, hamis vagy félrevezető információk hatásait.

• pontosabb ítéletek: az enyhe rossz hangulat csökkenti az előítéleteket és torzulásokat az emberek benyomásainak kialakításában. Például a kissé szomorú bírák pontosabb és megbízhatóbb benyomásokat alakítottak ki másokról, mert hatékonyabban dolgozták fel a részleteket. Megállapítottuk, hogy a rossz hangulat csökkentette a hiszékenységet és a szkepticizmust a városi mítoszok és pletykák értékelésekor, sőt javította az emberek azon képességét, hogy pontosabban észleljék a megtévesztést. Az enyhe rossz hangulatú emberek szintén kevésbé támaszkodnak az egyszerűsített sztereotípiákra.

• motiváció: más kísérletek azt találták, hogy amikor boldog és szomorú résztvevőket kértek fel egy nehéz mentális feladat elvégzésére, a rossz kedvűek keményebben próbálkoztak és jobban kitartottak. Több időt töltöttek a feladattal, több kérdést tettek fel, és több helyes választ adtak.

• jobb kommunikáció: a figyelmesebb és részletesebb gondolkodási stílus, amelyet a rossz hangulat támogat, javíthatja a kommunikációt is. Azt találtuk, hogy a szomorú hangulatú emberek hatékonyabb meggyőző érveket használtak mások meggyőzésére, jobban megértették a kétértelmű mondatokat, és jobban kommunikáltak beszélgetés közben.

• fokozott méltányosság: más kísérletek azt találták, hogy az enyhe rossz hangulat miatt az emberek nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi elvárásokra és normákra, és kevésbé önző és igazságosabb bánásmódban részesültek.

ellensúlyozva a boldogság kultuszát

a boldogság magasztalásával és a szomorúság erényeinek tagadásával elérhetetlen célt tűzünk ki magunk elé. Lehet, hogy több csalódást is okozunk, egyesek szerint még a depresszió is.

egyre inkább felismerik, hogy a jó hangulat, bizonyos előnyök ellenére, nem általánosan kívánatos.

a szomorúság vagy a rossz hangulat segít abban, hogy jobban összpontosítsunk arra a helyzetre, amelyben találjuk magunkat, és így növeli a képességünket, hogy figyelemmel kísérjük és sikeresen reagáljunk az igényesebb helyzetekre.

ezek az eredmények azt sugallják, hogy a boldogság könyörtelen törekvése gyakran önpusztító lehet. A jó és a rossz hangulat költségeinek és előnyeinek kiegyensúlyozottabb felmérése már régóta esedékes.

Ha a szomorúság érzése továbbra is fennáll, forduljon háziorvosához, Lifeline 13 11 14, beyondblue 1300 22 4636 vagy SANE Australia 1800 18 7263.