a Mikrotanulás viszonylag kis tanulási egységekkel és rövid távú tanulási tevékenységekkel foglalkozik. A kifejezést az e-learningben és a kapcsolódó területeken használják a közvetített környezetben zajló tanulási folyamatok értelmében. A mikrotanulás a készségalapú tanulás és oktatás holisztikus megközelítése, amely viszonylag kis tanulási egységekkel foglalkozik. Ez magában foglalja a rövid távú stratégiákat, amelyeket kifejezetten a készségalapú megértésre/tanulásra/oktatásra terveztek. A mikrotanulás a tanulás, az oktatás, a képzés és a készségfejlesztés mikro-perspektíváit jelenti. A mikrotanulás értékeléséhez alkalmazott megközelítések többdimenziósak & holisztikus jellegűek és szükségletek alapján meghatározott esetekben. Ideális oktatási megközelítés sok helyzetben, különösen a felsőoktatásban a tanulók/hallgatók készségfejlesztése, képzhetősége és foglalkoztathatósága érdekében. A technika elég képes a lassú tanulókkal kapcsolatos kihívások kezelésére. Ez a tanulási technika sokoldalú nemcsak a készségalapú oktatás, hanem a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából is. A tanulás, az oktatás, a képzés és a készségfejlesztés összefüggésében a mikro-perspektívák figyelembevétele nélkül a készségalapú oktatás nem nyújtható hatékonyan.

tág értelemben a mikrotanulás metaforaként értelmezhető, amely különféle tanulási modellek, koncepciók és folyamatok mikro-aspektusaira utal.

“függetlenül attól, hogy a tanulás a tudás felépítésének és szervezésének folyamatára, a viselkedés, az attitűdök, az értékek, a mentális képességek, a kognitív struktúrák, az érzelmi reakciók, a cselekvési minták vagy a társadalmi dimenziók változására vonatkozik, minden esetben lehetőségünk van figyelembe venni a különböző nézetek mikro -, mezo-és makro aspektusait a többé-kevésbé tartós változásokról és az előadások fenntartható változásairól.”

iv—- (Hug 2005, p. 4)

a referenciakeretektől és tartományoktól függően a mikro -, mezo-és makro szempontok eltérőek. Ezek relációs fogalmak. Például a nyelvtanulás összefüggésében a szókincsek, kifejezések, mondatok mikro-aspektusaira gondolhatunk, és megkülönböztethetjük őket a helyzetektől és epizódoktól (mezo-szempontok), a szociokulturális sajátosságoktól vagy a komplex szemantikától (makro-szempontok). A tanulásról szóló általánosabb diskurzusban különbséget lehet tenni az egyének tanulása, a csoportos tanulás vagy a szervezetek tanulása, valamint a generációk vagy társadalmak tanulása között.

továbbá a mikrotanulás a közös tanulási modellektől a mikro-perspektívák felé való átmenetet jelzi, valamint a mikro-dimenziók jelentőségét a tanulási folyamatban. A mikrotanulási megközelítés kialakulóban lévő paradigma, ezért a kifejezésnek még nincsenek kemény definíciói vagy koherens felhasználása. A mikrotanulási tevékenységekre való növekvő hangsúlyt azonban a webes felhasználók e témában folytatott tevékenységei is érzékelik, akik a megfelelő weblog-bejegyzéseiket és közösségi könyvjelzőiket a “mikrotanulás”kifejezéssel jelölik meg.

oktatási technológiaként a mikrolearning a mikrolearning tevékenységek tervezésére összpontosít a digitális média környezet mikro lépésein keresztül, ami már a mai tudásmunkások mindennapi valósága. Ezek a tevékenységek beépíthetők a tanuló napi rutinjába és feladataiba. A “hagyományos” e-learning megközelítésekkel ellentétben a mikrotanulás gyakran a push technológia felé irányul a push media segítségével, ami csökkenti a tanulók kognitív terhelését. Ezért a mikrotanulási objektumok kiválasztása, valamint a mikrotanulási tevékenységek ütemezése és időzítése fontos a didaktikai tervek szempontjából.

a Mikrotanulás a munkaalapú tanulás ígéretes témájának is tekinthető, és a mikrotanulás alkalmazásait széles körben tanulmányozták különböző területeken