Mik azok a Kristályrendszerek és ásványi szokások?
1.lépés: Bevezetés a Gemológiába
7. lecke
amikor a kén kristályokká alakul, az ortorombikus rendszerben képződik, akárcsak az alexandrit és a topáz. Hat kristályrendszer vagy módszer létezik arra, hogy a kristályok bizonyos ásványi anyagokon belül kialakuljanak. “Kén”, Cozzodisi Bánya, Agrigento Tartomány, Szicília, Olaszország. Tisztviselő Rob Lavinsky, www.iRocks.com. engedéllyel használható. a kristálytanban az ásványi szokások arra utalnak, hogy a kristályok hogyan alakulnak ki egy adott ásványon belül. A “hogyan osztályozzák a drágaköveket” című cikkben megemlítettem, hogy molekuláris szinten a gyémánt úgy néz ki, mint két piramis, amelyek az alapjaikhoz kapcsolódnak, a kvarcnak pedig hat oldala van. Ezek példák az “ásványi szokásokra” vagy a “kristályrendszerekre”.”
Tartalomjegyzék:
- hogyan definiálják a Kristályrendszereket?
- Az izometrikus rendszer
- a tetragonális rendszer
- az Ortorombikus rendszer
- a Monoklin rendszer
- a Triklin rendszer
- a hatszögletű rendszer
- a trigonális alrendszer
- Gem anyag Kristályrendszerek nélkül
hogyan definiálják a Kristályrendszereket?
hat kristályrendszer létezik. Minden ásványi anyag kristályokat képez e hat rendszer egyikében. Bár lehet, hogy több mint hat kristályformát láttál, ezek mind a hat szokás egyikének változatai. Minden rendszert három tényező kombinációja határoz meg:
- hány tengelye van.
- a tengelyek hossza.
- a tengelyek találkozási szögei.
a tengely az oldalak közötti irány. A legrövidebb A. a leghosszabb C. Van egy B tengely is, néha pedig egy D tengely.
az izometrikus rendszer
az első és legegyszerűbb kristályrendszer az izometrikus vagy köbös rendszer. Három tengelye van, amelyek mindegyike azonos hosszúságú. Az izometrikus rendszer három tengelye 90-nél keresztezi egymást. A tengelyek egyenlősége miatt a köbös rendszerben lévő ásványok egyenként refraktívak vagy izotrópok.
az izometrikus kristályrendszernek három azonos hosszúságú tengelye van, amelyek 90 db-os szögben metszik egymást.
Az izometrikus rendszerben kialakuló ásványok közé tartozik az összes gránát, gyémánt, fluorit, arany, lapis lazuli, pirit, ezüst, sodalit, szfalerit és spinel.
Az izometrikus rendszerben kialakuló ásványok e három alapforma egyikében alakulnak ki.
a tetragonális rendszer
a tetragonális rendszernek három tengelye is van, amelyek mindegyike 90-nél találkozik. Az izometrikus rendszertől abban különbözik, hogy a C tengely hosszabb, mint az azonos hosszúságú A és B tengely.
a tetragonális kristályrendszernek három tengelye is van. A C tengely hosszabb, mint az azonos hosszúságú A és B tengely.
a tetragonális rendszerben kialakuló ásványok közé tartozik az apofillit, az idokráz, a rutil, a scapolite, a wulfenit és a cirkon.
a tetragonális rendszerben kialakuló ásványok e három alapforma egyikében alakulnak ki.
az Ortorombikus rendszer
ebben a rendszerben három tengely van, amelyek mindegyike 90-nél találkozik. Azonban az összes tengely különböző hosszúságú.
az ortorombos rendszernek három tengelye van, amelyek mindegyike eltérő hosszúságú. Ezek a tengelyek 90 db-os szögben metszik egymást.
az ortorombikus rendszerben kialakuló ásványok közé tartozik az andaluzit, a celestit, a krizoberil (beleértve az alexandritet is), a kordierit, az iolit, a danburit, a zoizit, a tanzanit, a thulit, az enstatit, a hemimorfit, a fibrolit / szillimanit, a hipersztén, az olivin, a peridot, a kén és a topáz.
az ortorombikus rendszerben kialakuló ásványok e három alapforma egyikében alakulnak ki.
a monoklinikus rendszer
a korábban tárgyalt kristályrendszerek mindegyike tengelyekkel/oldalakkal rendelkezik, amelyek 90 MHz-nél találkoznak. A monoklinikus rendszerben az A és a C tengelyek közül kettő 90-nél találkozik, de a B tengely nem. A monoklinikus rendszer összes tengelye különböző hosszúságú.
a Monoklin rendszer tengelyei különböző hosszúságúak. Az A és a C tengelyek 90-nél keresztezik egymást, de a B tengely nem.
a Monoklin rendszerben képződő ásványok közé tartozik az azurit, brazilianit, krokoit, datolit, Diopszid, jadeit, lazulit, malachit, ortokláz földpátok (beleértve az Albit holdkövet), sztaurolit, szfén és spodumén (beleértve a hiddenitet és a kunzitot).
a Monoklin rendszerben kialakuló drágakövek e három alapforma egyikében alakulnak ki.
a triklinikus rendszer
a triklinikus rendszerben az összes tengely különböző hosszúságú. Egyikük sem találkozik 90-nél.
a triklinikus rendszer egyik tengelye sem keresztezi egymást 90 db – On, és mindegyik különböző hosszúságú.
a triklin rendszerben kialakuló ásványok közé tartozik az amblygonit, az axinit, a kyanit, a mikroklin földpát (beleértve az amazonitot és az aventurint), a plagiokláz földpátok (beleértve a labradorit), a rodonit és a türkiz.
a triklinikus rendszerben kialakuló drágakövek e három alapforma egyikében alakulnak ki.
a hatszögletű rendszer
a korábban tárgyalt kristályrendszerek a négyoldalú ábrák minden variációját képviselik, három tengellyel. A hatszögletű rendszerben van egy további tengelyünk, amely hat oldalt ad a kristályoknak. Ezek közül három egyenlő hosszúságú, és 60 6db-nál találkoznak egymással. A C vagy a függőleges tengely a rövidebb tengelyekhez képest 90 oc.
a hatszögletű rendszernek négy tengelye van. A három egyenlő hosszúságú, és 60 db-On keresztezik egymást. A hosszabb C vagy függőleges tengely metszi a többi rövidebb tengelyt 90 6-nál.
a hatszögletű rendszerben kialakuló ásványok közé tartozik az apatit, a Beril (beleértve az akvamarint, a smaragdot, a heliodort és a morganitot), a taaffeit és a cincit.
a hatszögletű rendszerben kialakuló drágakövek e két alapforma egyikében alakulnak ki.
a trigonális alrendszer
a Mineralógusok néha a hatszögletű rendszert két kristályrendszerre osztják, a hatszögletű és a trigonálisra, külső megjelenésük alapján. (A korundot, mind a rubint, mind a zafírt néha trigonálisnak nevezik). Gemológiai célokra azonban a fenti hat kategória elegendő.
a legtöbb drágakő útmutató a trigonális kristályokat hatszögletűként sorolja fel. Ezeket a kristályokat megjelenésük miatt néha megkülönböztetik a hatszögletű kristályoktól.
Gem anyag Kristályrendszerek nélkül
az amorf anyagok nem ásványok. Így ezek a kristályrendszerek egyikében sem alakulnak ki. A drágakövekként használt amorf anyagok közé tartozik a borostyán, az üveg (beleértve az obszidiánt is), az elefántcsont, a jet, a moldavit és az opál.
egyes drágakövekként használt anyagok tartalmazhatnak ásványi kristályokat, de magukat nem lehet kristályként leírni, mert nincs egységes kristályszerkezetük. Ezeket az anyagokat polikristályosnak nevezik.
az Achát különféle kvarc (amelynek hatszögletű ásványi szokása van), amely aggregátum vagy polikristályos anyag. “Chalcedony: (Var. Achát),” Juchem Kőbánya, Niederworresbach, Idar-Oberstein, Hunsruck Mts, Rajna-Vidék-Pfalz, Németország. Tisztviselő Rob Lavinsky, www.iRocks.com. engedéllyel használható.