Articles

paration

2.4 A munkavállalók expozíciója: visszatérés, keverés, betöltés és alkalmazás

a mérgezési incidenseket először azon munkavállalók körében jelentették, akik 1949-ben, röviddel a paration regisztrációja után visszatértek a peszticidekkel kezelt gyümölcsösökbe és szőlőültetvényekbe Kaliforniában (CAS-szám: 56-38-2).14 hetvenkilenc esetről számoltak be 1949-től 1958-ig, további 87 sérülésről számoltak be az 1961-1969-es években. Két esetben az azinfoszmetil (CAS-szám: 86-50-0) és az etion (CAS-szám: 563-12-2), a többi esetben pedig a parationhoz kapcsolódott. Kilenc epizód történt 1970 – től 1972-ig, 86 személy részvételével. A mérgezési incidensek a karbofurán (CAS-szám: 1563-66-2) kukoricára 1974-ben, a metomil (CAS-szám: 16752-77-5) szőlőre történő 1981-es alkalmazásával is összefüggtek.

1972-ben a kaliforniai jogszabályok létrehozták a munkavállalók egészségügyi és biztonsági csoportját az Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztériumban, és olyan rendeletek elfogadását eredményezte, amelyek lehetővé teszik a visszatérési időközök létrehozását.A Kaliforniai Egyetem (Davis, Riverside, Berkeley és San Francisco), a Kaliforniai Egészségügyi Minisztérium, a CDFA, a USEPA és a növényvédőszer–gyártók 14 tanulmánya három különálló részre osztotta a visszatérő problémát: (1) A levélmaradvány eloszlása, (2) a maradékanyag átadása a munkavállalók bőrére és ruházatára, és (3) perkután felszívódás/dermális dózis-kolinészteráz (ChE) válasz.A CDFA 14 visszatérési intervallumot állapított meg annak felismerése alapján, hogy (1) minden peszticid esetében léteznek biztonságos peszticid–szintek a (2) dermális dózis-ChE válasz és (3) a lombozat disszipációs aránya alapján.14

a 11 március 1974, a USEPA közzétett 48-h reentry szabványok 11 OP peszticidek, endrin (CAS-szám 72-20-8), és endoszulfán (CAS-szám 115-29-7) a szövetségi nyilvántartás. 15 a rendeletek elismerték az állam felelősségét és hatáskörét, hogy további korlátozásokat állapítsanak meg a helyi problémák megoldása érdekében. A K alkörzet-visszatérési iránymutatásokat az USEPA tette közzé a munkavállalóknak való alkalmazás utáni expozíció fedezésére.16

az Ügynökség az 1972.évi törvény alapján kidolgozta a megcáfolható vélelem a regisztrációval szemben (rpar) eljárást, és 1975-ben közzétette azokat a kritériumokat, amelyek a peszticid-használathoz kapcsolódó ésszerűtlen káros hatások meghatározását eredményezték. Az RPAR-folyamat során nyilvánvalóvá vált, hogy a peszticideket alkalmazó egyéneket érintő kockázatok különböznek az általános népesség kockázataitól. A FIFRA 1978-as módosítása hangsúlyozta a közvetlen expozíció értékelésének fontosságát (pl., keverés, betöltés és alkalmazás) az OPP szabályozási döntéseiben. A kongresszusi tanácskozások és a FIFRA módosításainak eredményeként a peszticid Assessment Guidelines U alosztályában közzétették a passzív dozimetriával (a bőrön lévő vagy belélegezhető vegyi anyag mérése) és a biológiai monitorozással (a belső dózis mérése) kapcsolatos applikátor expozíció-monitorozási irányelveket.17 ezek az iránymutatások olyan beltéri vizsgálati eljárásokat is tartalmaznak, amelyek az expozíciót követő peszticid-koncentrációk mérésére szolgálnak az expozíciónak kitett egyénekben.

a kaliforniai munkavállalók egészségvédelméről és biztonságáról szóló rendeletek14, valamint az USEPA visszatérésre és a munkavállalók expozíciójára vonatkozó iránymutatásainak elfogadását követően jelentős számú expozíciófigyelő vizsgálatot végeztek.16,17 Kaliforniában az egyik legveszélyesebb tevékenység a koncentrált mérgező peszticidek (azaz OP és karbamát rovarirtók (NMC)) áthelyezése az 5 gallonos tartályokból a keverőtartályokba. Ezeknek a tartályoknak az öntőcsövei megnehezítették a kívánt mennyiségű peszticid tiszta adagolását a mérőeszközökhöz, vagy közvetlenül a tartályok keverését anélkül, hogy a folyadék egy részét a tartály oldalán leöntötték volna az átvitelt végző munkavállaló kezére, cipőjére és ruházatára. Ez a megfigyelés vezetett a zárt szállító rendszerek tervezéséhez és gyártásához, amelyek a koncentrált folyadékok ismert mennyiségét eltávolítják ezekből a tartályokból, és azokat keverőtartályokba továbbítják anélkül, hogy szennyeznék a tartályok külsejét, a talajt, vagy a keverő-rakodó kezét, cipőjét és ruháját. A zárt átviteli rendszereket úgy is tervezték, hogy a tartályokat üres vízzel öblítsék le, a mosásokat pedig a keverőtartályokba továbbítsák. 1976-tól kezdve Knaak et al.18,19 ezen eszközök biztonsági hatékonysága (pl., a vér che aktivitásának csökkenését, a levegőben lévő maradékanyagokat és a vizelet alkil-foszfátjait) monitorozták. A korai prototípusok képzetlen munkavállalókkal nem csökkentették lényegesen az expozíciót, amit a vér ChE aktivitásának csökkenésével és a levegőben lévő maradványok csökkenésével mértek. Azonban, amikor a méréseket 18 héten keresztül végezték, öt betanított keverő-rakodó és négy keverő-rakodó applikátor bevonásával, új zárt transzferberendezéssel, a munkavállalók többsége megnövekedett vér che aktivitást mutatott, a vizelet dialkil-foszfát (DAP) szintje 0,02 ppm volt. A vizsgálat során két keverő-rakodó vér che aktivitása csökkent, a DAP szint pedig az egyik munkavállaló esetében 2,4 ppm volt. A levegőben lévő maradványok átlagosan 5,6 6 g m− 3, míg a poros porok átlagosan 153 g m− 3.

a vérészterázok (AChE és butirilkolinészteráz (BuChE)) expozíció előtti és utáni aktivitását követő Munkavállalói monitoring programok szükségesek Kaliforniában, és gyakran más államokban is, ahol nagy mennyiségű ilyen anyagot alkalmaznak kereskedelmi alapon. A Nigg és a Knaak20 vérészteráz-monitorozási programot ajánlott a munkahelyi OPs-szal kapcsolatba kerülő munkavállalók számára.

Az indukciós tálakat jelenleg Európában használják hígítatlan termékek (más néven növényvédő szerek) betöltésére a fő permetezőtartályba. Az eszközök a permetezőgépre úgy vannak felszerelve, hogy a kezelő biztonságosan elérhesse a talajtól a kiömlés elkerülése érdekében.21 a permetezőgépek és a permetezési technológia jelentősen javult az elmúlt években. Az üzemeltetők támogatja a személyi számítógépes alkalmazások CD-k, aktív folyamatábrák, mozgóképek, és eszközök, amelyek segítenek biztosítani a megfelelő beállítása berendezések és a szállítás a növényvédőszer termék növények.

az expozíciós vizsgálatok eredményeit több ACS szponzorált szimpóziumon mutatták be, és az ACS Books kiadta a Symposium sorozatukban (273, 382, 542 és 643).A 22-25 Symposium Series 27322 integrálja a bőrfelszívódást, a terepi expozíciót és a kockázatértékelést a könyvben. A Symposium 38223 sorozat biológiai monitorozással értékeli a munkavállalók peszticideknek való kitettségét. Az 54224-es Symposium sorozat a biomarker adatok fontosságát tárgyalja az emberi környezeti és foglalkozási peszticideknek való kitettség hatásának értékelésében. A Symposium Series 64325 bemutatta a pbpk / PD modellezést a peszticidek sorsának és az enzimrendszerekre, például az AChE-re és a BuChE-re gyakorolt hatásának előrejelzésében.

érdekes számos visszatérési vizsgálat azinfosmetil bevonásával (CAS-szám 86-50-0) őszibarackon, amelyet a kaliforniai nyomozók végeztek.26,27 a betakarítási tanulmányban McCurdy et al., Az őszibaracklevélen 26 diszlokálható levélmaradvány 0,32-0,96 6G cm-2 között mozgott. A vörösvérsejt-AChE aktivitás medián csökkenése 7% volt a kezdeti 3 napos expozíciós időszak alatt, és 19% volt a depresszió medián csökkenése a 6 hetes monitorozási időszak alatt. A vizelet alkil-foszfátszintje (dimetil− foszfát (DMP), dimetil− tiofoszfát (DMTP) és dimetil-ditiofoszfát (DMDTP)) > 1,0 6mol D-1-nél kezdődött, és az egyes munkavállalók esetében a 3.napon 20 XNUMX XNUMX-ig emelkedett. A monitorozási időszak végén a vizelet DAP-értéke a kiindulási szinten volt.

a peach orchard reentry tanulmányban, amelyet Schneider et al.,27 diszlokálható levélmaradvány 0,82-1,72 6G cm-2 között mozgott. A vérfájdalom értékei 10-20% – kal csökkentek a 3 hetes expozíciós időszak alatt. A vizelet metabolitjai, a DMP és a DMTP a folyamatos expozícióval 1, 5− ről 3, 1-re, illetve 1, 8-ról 3, 1 mg g-1 kreatininre emelkedtek. Az átlagos kreatininérték 1,4 g L− 1 volt, a vizelet 90%-a 24 órán át 700 ml térfogatú volt. Knaak és munkatársai.28 Az azinfoszmetil lombozaton történő biztonságos szintjének 1,6 6G cm− 2-es meghatározását javasolta a kolinészteráz gátlására vonatkozó dermális dózis–válasz görbék alkalmazásával, amelyeket patkánymodellekből és terepi expozíciós adatokból fejlesztettek ki. Egyik McCurdy et al.26 vagy Schneider et al.27 a biztonságos levélszintek tekintetében.

egy azinfoszmetil reentry vizsgálatban (DAP metabolitok) Doran et al., 29 egy hagyományos modell eredményei, Eq. (5.1), összehasonlították a Kissel és a Fenske30 által javasolt, időben integrált modellel:

ADD=(DFR ~ TF ~ T1 ~ da)/BW,

ahol ADD az abszorbeált napi dózis (~g kg− 1 d− 1), DFR a levélkiszorítható maradékanyag (~g cm− 2), TF egy átviteli tényező (cm2 h− 1), t1 a műszak hossza (h d− 1), DA egység nélküli dermális abszorpciós tényező, amely 0 és 1 között változik, és BW a munkavállaló testtömege (kg).

az időintegrált modell bizonyos szempontból hasonló a USEPA expozícióval kapcsolatos dózisbecslési modelljének (Erdem) kódjához, ahol a műszak során a bőrből történő kémiai felvételt, valamint a műszak és a lemosás közötti időszakban történő felvételt veszik figyelembe. A Kissel and Fenske model30 abszorpciós állandót, a kabs− t (h-1) Használja, ahol a felszívódás elsőrendű a bőrön lévő maradék tömeghez képest. A modell a teljes kémiai felvételt (mg) a bőr expozíciójából számítja ki a műszak alatti felvétel összegeként, valamint a műszak és a fertőtlenítés közötti időszakban történő felvétel összegeként. A felszívódott napi dózis úgy számítható ki, hogy a teljes felvételt elosztjuk a munkavállaló testtömegével. Az időintegrált modell által előre jelzett abszorbeált napi dózisok 24 6G kg-1 d− 1 (geometriai átlag) voltak, 1,6− 370 tartományban. A hagyományos modell 79 6G kg− 1 d− 1 elnyelt dózist jósolt.

Knaak et al.31 használt pbpk / PD modellek paration és izofenfosz, hogy vizsgálja meg a korábban meghatározott reentry szintek 0,09 6G cm− 2 paration citrus és 0,6 XNUMX XNUMX XNUMX izofenfosz gyepen. A PBPK / PD modellek szerint az átvitt levélmaradványok körülbelül 3% – a felszívódott a visszatérés során. A modellekben a lombozat dózisát a kdR a következőképpen határozták meg:

állandó R = 0,1, 1,0, 5,0 és 10, lombozat peszticid− koncentrációját (PPG cm− 2)

állandó kd = 10 000, meredekségi tényező cm2 h-1-ben

EXPOS = kd kb r

RP = (EXPOS/MW)

kdR = RP 1.0 6.06, pmol h-1

anyagmérleg a paration modell esetében: a 0.1 6.g cm− 2-es lombmaradványok 8.0 mg paration átvitelét eredményezték munkavállalónként (8 óra munkanap), 2.12% – ot veszítettek a levegőből, 95.2% – ot a bőrön, 0.415% – ot a vizeletben és a székletben, és 2.7% – ot a test szöveteiben. A KD átviteli együtthatók terményenként változnak, és Eq-val számíthatók ki. (5.2.) az expozíciós és kockázatértékelési számítások szerint (875. iránymutatás—D. rész), D2-50. oldal:

cm2h=6GH / xnumxgcm2mg1000 ~ g

tudomásunk szerint a pbpk / PD modelleket nem használták a terepi visszatérési vizsgálatok során gyűjtött adatok elemzésére. A peszticid Assessment Guidelines (peszticid Assessment Guidelines) K alosztályt 1997—ben az USEPA, OPP és Health Effects Division felülvizsgálta, és 875.sorozat-B. rész: alkalmazás utáni expozíció-ellenőrzési Irányelvek, hogy segítse a szabályozott közösséget a tanulmányok tervezésében és lefolytatásában.32 a pbpk/PD modellek használata nem szerepelt ebben az iránymutatásban.

a paration Pbpk/PD modell által használt Knaak et al.A 31-et Ellison et al.33 a klórpirifosz spray-ben történő átvitelének vizsgálata a pamutmunkások bőrére és ruházatára, a bőrön történő felszívódás, eloszlás, metabolizmus 3,5,6-triklór-2-piridinol (TCP) (CAS-szám 6515-38-4), az AChE és a BuChE klórpirifosz-oxon általi gátlása, valamint a TCP vizelettel történő eltávolítása. A modell tartalmazta a párolgási veszteségeket és a zuhanyozásból származó veszteségeket ábrázoló egyenleteket. Ezt a modellt használták a klórpirifosz vizelet biomarker adatainak további vizsgálatára a gazdaságcsaládokból, amelyeket Alexander et al.34 öt napos maximális kumulatív TCP vizeleteliminációs profilokat modelleztünk az applikátorok számára (2.22 × 105, 5.94 × 105, 1.48 × 106, 1.53 × 106, és 9,01 605 pmol, összesen = 4,72 106 pmol) és házastársaik (1.21 × 105, 1.75 × 105, 1.75 × 105, 4.76 × 105, és 2,91 db 105 db pmol, összesen = 1,24 db 106 db pmol). A pbpk/PD modell által az applikátorokra és a házastársakra előre jelzett teljes pmol TCP 4,84 és 1,55 606 volt. A vizeletben a TCP a dermális dózis körülbelül 1,7% – át tette ki. Mossa le a dermális adag 95% – át. A plazma BuChE-gátlás az applikátorokban és házastársaikban az 5 napos expozíciós időszak végén a preexpozíciós értékek 92%-át, illetve 73% – át, míg a vörösvértest-gátlás 3,0% – át és 1,0% – át jósolták. Ezen gátlási értékek alapján a vörösvértest-gátlás NOAEL értéke 0,02 mg kg− 1 volt az applikátorok és 0,01 mg kg− 1 a házastársak esetében.

Lu et al.35 egy PBPK/PD modellt (ERDEM) használt annak előrejelzésére, hogy a klórpirifosznak kitett gyermekek a TCP vizelettel történő eliminációját három étkezés során, belélegzéssel és szájon át történő lenyeléssel jósolják. Összességében az ERDEM alábecsülte az abszorbeált klórpirifosz adagokat. A két legnagyobb előre jelzett dózis (2,3 és 0,44 kg kg− 1 d− 1) két 24 órás, 350 és 12 ng g-1 klórpirifoszt tartalmazó élelmiszer− mintavételhez kapcsolódott. Az előre jelzett vagy számított napi dózisbecslések egyike sem haladta meg a szájon át bevitt RfD− t 3 6G kg− 1 d-1.