Articles

Poliakrilamid

a poliakrilamidot stabilizátorként és kötőanyagként használják testápolókban és más termékekben. Bár ez önmagában nem aggodalomra ad okot, az akrilamid ismétlődő molekuláiból áll, amely erősen feltételezett rákkeltő anyag, és emlődaganatokhoz kapcsolódik. Az Európai Unió (EU) korlátozza a poliakrilamidot tartalmazó termékekben megengedett akrilamid mennyiségét, de az Egyesült Államok jelenleg nem szabályozza.

talált: Arc hidratáló, öregedésgátló termékek, színes kozmetikumok, testápolók, hajápolási termékek, napvédők stb.

mit kell keresni a címkén: poliakrilamid; akrilamid; poliakrilát, polikvaternium, akrilát

mi a poliakrilamid? A poliakrilamidot kozmetikumokban használják a termékek stabilizálására és az összetevők megkötésére. Habzó, antisztatikus és kenő tulajdonságokkal is rendelkezik.Még…

a poliakrilamid kis mennyiségben nem reagált akrilamidot tartalmaz. Vízbázisú oldatokban a maradék akrilamid egy része eltávolítható, de az akrilamid szilárd formákból történő eltávolítása nehezebb. Mindkét esetben néhány akrilamid valószínűleg megmarad. Mivel a sűrítő és kenőanyag tulajdonságai kívánatosak a kozmetikumokban, 1989 és 2002 között megduplázódott, és úgy tűnik, hogy azóta drámaian megnőtt.

a poliakrilamidot víz -, szennyvíz-és hulladékkezelésben, olaj-visszanyerésben, ércfeldolgozásban, papírgyártásban, állandó présszövetek készítéséhez, festékek, kontaktlencsék szintetizálásához, valamint gátak, alagutak és csatornák építéséhez is használják (Habermann 2002). A poliakrilamid a cigarettafüstben is jelen van.

egészségügyi aggályok: a poliakrilamid akrilamidra bontható, amely karcinogén, reproduktív és fejlődési toxicitás…

a poliakrilamid ismétlődő akrilamid molekulákból áll, amely feltételezett rákkeltő anyag. Nyomokban akrilamid marad a poliakrilamidban. Az akrilamid megtalálható a testápolókban, porokban és krémekben.,, Az akrilamid kozmetikumokon keresztüli napi expozíciója meghaladhatja azt a mennyiséget, amely napi cigarettacsomag elszívásából származna (.95 vs .67 mikrogramm / testtömeg kg naponta). Ezenkívül sok kozmetikai termék akrilamid-koncentrációja meghaladja a legtöbb, de nem minden élelmiszerben található koncentrációt. A kutatások azt sugallják, hogy az akrilamid meglehetősen gyorsan felszívódik a bőrben, különösen olaj és víz keverékében alkalmazva, ami nagyon gyakori az akrilamidot tartalmazó testápolási termékekben. Az akrilamid-expozíció referenciadózisait a következő tartományban határozzák meg:.Napi 83-1, 7 kg/testtömeg-kg, a vizsgált egészségügyi eredménytől függően. Ezt az expozíciós szintet akrilamidot tartalmazó kozmetikumok intenzív használatával vagy élelmiszer-és kozmetikai forrásokból származó kombinált expozícióval lehet elérni.

rák: a Nemzeti Toxikológiai program az akrilamidot ésszerűen feltételezhető humán karcinogénnek nevezi. Állatkísérletekben összefüggésbe hozták a pajzsmirigy, a herék, az emlőmirigy, a méh, az agyalapi mirigy és a szájüreg daganataival. Humán vizsgálatok összefüggéseket találtak az akrilamid-expozíció és a hasnyálmirigyrák között a munkahelyen kitett férfiak körében. Az akrilamid étrendi expozíciójának egyes tanulmányai asszociációkat találtak a szexreceptor-pozitív emlőrákkal, bár más tanulmányok nem találtak kapcsolatot. Három tanulmány vizsgálta az akrilamid expozíciót és a petefészek-és endometriumrák kockázatát, és ezek közül kettő összefüggést talált. Az akrilamid expozícióval, valamint a vese -, fej-és nyakrákkal kapcsolatos kutatások nem voltak meggyőzőek.

reprodukciós és fejlődési toxicitás: A Nemzeti Toxikológiai Program az akrilamidot neurotoxikánsnak tekinti, a prenatális expozíció viselkedésre gyakorolt hatása miatt. Azt is megjegyezték, hogy az akrilamid csökkentette a magzati súlyt az alacsony milliomod tartományú dózisokban. Hím patkányokban és egerekben az akrilamid negatív hatással van a spermiumokra, beleértve az ejakulációt és a motilitást, valamint a genetikai mutációkat.

veszélyeztetett populációk: mindenki

előírások: az akrilamid használata tilos a kozmetikumokban az EU – ban, és az EU korlátozza a poliakrilamidot tartalmazó termékekben megengedett maradék akrilamid mennyiségét is.

hogyan kerülhető el: kerülje a címkén poliakrilamidot, akrilamidot, poliakrilátot, polikvaterniumot vagy akrilátot tartalmazó termékeket.

Európai Bizottság (2009). Cosing: Akrilamid. Elérhető online: https://ec.europa.eu/food/safety/chemical_safety/contaminants/catalogue/acrylamide_en. Szeptember 12, 2014. Európai Vegyianyag-Iroda (2009). Koszinusz: Poliakrilamidok. Elérhető online: https://echa.europa.eu/documents/10162/50218bf9-ba0f-4254-a0d9-d577a5504ca7. Szeptember 12, 2014. Európai Bizottság (1999). A kozmetikai termékek és a fogyasztóknak szánt nem élelmiszeripari termékek Tudományos Bizottságának a kozmetikumokban található akrilamid-maradványokról szóló, az SCCNFP szeptember 30-i plenáris ülésén elfogadott véleménye 1999. Elérhető online: http://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/opinions/sccnfp_opinions_97_04/sccp_out95_en.htm. Szeptember 12, 2014. Andersen, FA (2005). Módosított zárójelentés a kozmetikumokban található poliakrilamid-és akrilamidmaradványok biztonsági értékeléséről. Nemzetközi toxikológiai folyóirat, 24, 21-50. Andersen, FA (2005). Módosított zárójelentés a kozmetikumokban található poliakrilamid-és akrilamidmaradványok biztonsági értékeléséről. Nemzetközi toxikológiai folyóirat, 24, 21-50. Bőr Mély (2014). Poliakrilamid. Online elérhető. http://www.ewg.org/skindeep/ingredient/704954/POLYACRYLAMIDE/. Szeptember 12, 2014. Habermann CE. 2002. Akrilamid. Ban ben Kirk-Othmer Kémiai Technológiai enciklopédia, vol. 1. Online kiadás. New York: John Wiley & fiai. 288-304. o. Országos Toxikológiai Program. (2011). NTP 12. jelentés a rákkeltő anyagokról. Jelentés a rákkeltő anyagokról: carcinogen profiles / US Dept. egészségügyi és Humán Szolgáltatások, közegészségügyi szolgálat, Nemzeti Toxikológiai Program, 12. Manson, J., Brabec, M. J., Buelke-Sam, J., Carlson, G. P., Chapin, R. E., Favor, J. B., … & munka, P. (2005). Az NTP-CERHR Szakértői Testület jelentése az akrilamid reprodukciós és fejlődési toxicitásáról. Születési rendellenességek kutatása B. rész: fejlődési és reproduktív toxikológia, 74(1), 17-113. Andersen, FA (2005). Módosított zárójelentés a kozmetikumokban található poliakrilamid-és akrilamidmaradványok biztonsági értékeléséről. Nemzetközi toxikológiai folyóirat, 24, 21-50. Országos Toxikológiai Program. (2011). NTP 12. jelentés a rákkeltő anyagokról. Jelentés a rákkeltő anyagokról: carcinogen profiles / US Dept. egészségügyi és Humán Szolgáltatások, közegészségügyi szolgálat, Nemzeti Toxikológiai Program, 12. Manson, J., Brabec, M. J., Buelke-Sam, J., Carlson, G. P., Chapin, R. E., Favor, J. B., … & Working, P. (2005). Az NTP-CERHR Szakértői Testület jelentése az akrilamid reprodukciós és fejlődési toxicitásáról. Születési rendellenességek kutatása B. rész: fejlődési és reproduktív toxikológia, 74(1), 17-113. Andersen, FA (2005). Módosított zárójelentés a kozmetikumokban található poliakrilamid-és akrilamidmaradványok biztonsági értékeléséről. Nemzetközi toxikológiai folyóirat, 24, 21-50. Shipp, A., Lawrence, G., Gentry, R., McDonald, T., Bartow, H., Bounds, J., … & van Landingham, C. (2006). Akrilamid: a toxicitási adatok és a daganatos és nem daganatos hatások dózis-válasz analízise. CRC kritikus vélemények a toxikológiában, 36 (6-7), 481-608. Országos Toxikológiai Program. (2011). NTP 12. jelentés a rákkeltő anyagokról. Jelentés a rákkeltő anyagokról: carcinogen profiles / US Dept. egészségügyi és Humán Szolgáltatások, közegészségügyi szolgálat, Nemzeti Toxikológiai Program, 12. Manson, J., Brabec, M. J., Buelke-Sam, J., Carlson, G. P., Chapin, R. E., Favor, J. B., … & munka, P. (2005). Az NTP-CERHR Szakértői Testület jelentése az akrilamid reprodukciós és fejlődési toxicitásáról. Születési rendellenességek kutatása B. rész: fejlődési és reproduktív toxikológia, 74(1), 17-113. Manson, J., Brabec, M. J., Buelke-Sam, J., Carlson, G. P., Chapin, R. E., Favor, J. B., … & Working, P. (2005). Az NTP-CERHR Szakértői Testület jelentése az akrilamid reprodukciós és fejlődési toxicitásáról. Születési rendellenességek kutatása B. rész: fejlődési és reproduktív toxikológia, 74(1), 17-113.