a Cavernous Sinus és Meckel-barlang. A, A jobb cavernous sinus dura külső rétege eltávolodott a Cavernous sinus oldalfalától és Meckel barlangjától. Ez kiteszi az oculomotor és a trochleáris idegeket, amelyek belépnek a cavernous sinus tetőjébe, és áthaladnak a felső orbitális hasadékon. A felső petrosalis sinus áthalad a Meckel-barlang ostiuma felett, és csatlakozik a cavernous sinus hátsó részéhez. B, a cavernous sinus oldalfalát borító fennmaradó dura eltávolításra került. A trochleáris ideg az oculomotor ideg alsó aspektusa mentén halad az elülső klinoid folyamat alapjáig. C, az elülső klinoid folyamat eltávolítása után a belső carotis artéria klinoid szegmense ki van téve. Az oculomotor ideg belép egy rövid ciszternába a sinus tetőben, és nem épül be az oldalfalba, amíg el nem éri az elülső klinoid folyamat alsó margóját. A tentorialis artéria a trochleáris ideg alsó felületén halad, és vele együtt fut a felső orbitális hasadékig. D, Áttekintés. A cavernous sinus hátsó fala oldalirányban a dorsum sellae-től a Meckel-barlang ostiumának mediális széléig terjed. A középső fossa padlóját eltávolították, hogy felfedjék az infratemporális fossa-t, amely a maxilláris artéria és a mandibularis ideg, a pterygoid vénás plexus és a pterygoid izom ágait tartalmazza. A trochleáris ideg az agyi kocsány körül halad, közvetlenül a pons felett, a hátsó agyi és a felső cerebelláris artériák között. Átszúrja a dura-t a Tentorium cerebelli szabad széle alatt, közvetlenül a hátsó klinoid folyamat mögött, majd előre halad a Cavernous sinus oldalfalában az oculomotor ideg alatt, valamint a trigeminus ideg szemészeti felosztása felett. A trochleáris ideg az optikai támasz szintjén keresztezi az oculomotoros ideget, a gyűrűs ín fölötti felső orbitális hasadékkal, a frontális ideg felé pedig mediálisan lép be a pályára. (Képek jóvoltából AL Rhoton, Jr.)