biztos a diagnózisban?

mire kell figyelni a történelemben

a faggyú adenoma diagnózisa túlnyomórészt a jellegzetes kóros tulajdonságokon alapul. A faggyú adenoma a faggyúmirigyek ritka, jóindulatú daganata. A sérülések körülbelül 70% – a a fejen és az arcon alakul ki, leggyakrabban az orr és az arc; a sérülések 30% – a a nyakon, a törzsön és a végtagokon fordul elő. A faggyúmirigyek ritkán alakulhatnak ki a nyálmirigyekben (parotid és submanidularis mirigyek) és a szájnyálkahártyán. Mind a magányos, mind a többszörös elváltozásokat leírták. Általában lassan növekszik, bár a gyors növekedést leírták.

az érintett betegek átlagos életkora 60 év. A sérülések mind a férfiak, mind a nők esetében előfordulnak. Az AFIP által jelentett betegek sorozata férfi túlsúlyt írt le, bár ez szelekciós elfogultságot jelenthetett.

ennek a daganatnak a felismerése kritikus, mivel összefüggésbe hozható Muir-Torre szindróma (MTS). A faggyú adenoma a leggyakoribb faggyú elváltozás, amely ehhez a szindrómához kapcsolódik. Az MTS-ben szenvedő betegeknél kialakuló elváltozások gyakrabban fordulnak elő a törzsön és a végtagokon. Egyéb bőrelváltozások látható MTS közé tartozik a faggyú epithelioma, faggyú karcinóma és keratoacanthoma, az utóbbi gyakran faggyú funkciók.

jellemző megállapítások a fizikális vizsgálat során

a fizikális vizsgálat során a sérülések sárga, barnás, rózsaszín vagy bőrszínű papulák. Általában 5 mm-nél kisebb átmérőjűek, bár nagyobb elváltozásokról (több centiméterről) számoltak be. Vérzés, fekélyesedés és fájdalom fordulhat elő. Gyakran klinikailag tévednek a bazális sejtes karcinómával.

a diagnosztikai vizsgálatok várható eredményei

szövettanilag a faggyúadenómák multilobulált, jól körülhatárolt intradermális daganatok. Ezek szomszédosak lehetnek az epidermisszel vagy helyettesíthetik őket. A lobulák Érett sebocitákból állnak (vacuolált citoplazma, crenated és scalloped nucleus) központilag, a periférián csírázó bazaloid sejtekkel körülvéve (1.ábra, 2. ábra, 3. ábra).

1.ábra.

2.ábra.

3.ábra.

a csírázó sejtek jellemzően több mint két réteg vastagok, és a tumorsejtek térfogatának kevesebb mint felét alkotják. Ez fontos jellemző, mivel megkülönbözteti a sérülést a sebaceomától, amelyben a csírázó komponens a tumorsejtek térfogatának több mint felét képviseli. A rostos pszeudo-kapszula általában körülveszi a daganatot. A citológiai atypia és mitózisok jellemzően nem fordulnak elő.

immunhisztokémiai foltok állnak rendelkezésre a paraffinba ágyazott szövetek nem megfelelő javító fehérjéinek elvesztésére: MSH-2, MLH-1, MSH-6. Ezen fehérjék expressziójának elvesztése az MTS-hez kapcsolódik. A kezdeti vizsgálatok az MLH-1 és az MSH-2 expresszióját vizsgálták. Újabban az MSH-6 elvesztését MTS-ben szenvedő betegeknél is kimutatták. Az MTS diagnózisának pozitív prediktív értéke e három marker kombinálásakor 55% – ról 100% – ra változik.

diagnózis megerősítése

a szövettani differenciáldiagnózis magában foglalja a bazális sejtes carcinoma faggyú differenciálódás, sebaceoma és faggyú hyperplasia. A faggyú differenciálódással járó bazális sejtes karcinóma alapvetően egy bazális sejtes karinkóma, amelynek Érett sebocitái vannak a tumor lobuláiban. A perifériás palisading jelenléte egy túlnyomórészt bazaloid tumorban, amely a tumor lebenyét elválasztja a szomszédos sztrómától és egy laza mucinos sztrómától, utal a bazális sejtes karcinómára.

a CK 19 pozitivitást hasznos eszközként jelentették a bazális sejtes karcinóma megkülönböztetésében faggyúmirigy daganatok. Az erős CK 19 pozitivitás támogatja a bazális sejtes karcinóma diagnózisát. A sebaceomát a faggyú adenomától a csírázó sejtek jelenléte különbözteti meg, amelyek a tumor térfogatának több mint felét teszik ki. A faggyú hiperpláziát a szőrtüszőt körülvevő Érett faggyú lobulák számának növekedése jellemzi. A csírázó komponens kevesebb, mint két réteg vastag, ellentétben a faggyú adenomával, amely több mint két réteg vastagságú.

ki veszélyezteti a betegség kialakulását?

a faggyú adenoma gyakran szórványos, de a Muir-Torre szindróma (MTS) markere lehet, különösen akkor, ha a sérülések többszörösek és a törzsön és a végtagokon helyezkednek el. Az MTS egy autoszomális domináns hiba a DNS mismatch javításában, amely több faggyú tumorral, keratoacanthomával és belső malignitással jár. Enyhe férfi túlsúlyt mutat (férfi:nő arány 3:2). Az első rosszindulatú daganat megjelenésekor a medián életkor 53 év.

mi okozza a betegséget?

etiológia

patofiziológia

a szórványos betegség oka nem ismert. A Muir-Torre-szindrómával kapcsolatos esetek a DNS-mismatch javító fehérjék hibájának tudhatók be. A legjobban vizsgált gének az MSH-2 a 2.kromoszómán, amely a leggyakoribb, az MLH-1 pedig a 3. kromoszómán. Egyéb érintett gének közé tartozik az MSH-6 és az MLH-3. Ezek a fehérjék a DNS eltéréseinek helyreállítására szolgálnak. A mutációk mikroszatellit instabilitáshoz és tumorokhoz vezetnek. A mikroszatellit instabilitása örökletes nonpolyposis vastagbélrákban is megfigyelhető, és az MTS lehet ezeknek a rendellenességeknek a változata.

szisztémás hatások és szövődmények

A Muir-Torre-szindrómában szenvedő betegeknél fennáll a visceralis malignitás kockázata. A zsigeri rosszindulatú daganatok közül a vastagbélrák a leggyakoribb. Genitourinary, breast, upper gatrointestinalis, laryngealis és hematológiai malignus megbetegedésekről is beszámoltak. Bár az MTS-ben a zsigeri neoplámok kevésbé agresszívek lehetnek a szórványos társaikhoz képest, az MTS-ben szenvedő betegek 60% – ánál metasztatikus betegség alakul ki. Az összes beteg felének két vagy több belső rosszindulatú daganata van; a bőrelváltozások 56% – át a belső rosszindulatú daganat után diagnosztizálják; A bőrelváltozások 22% – A a belső malignitás előtt jelentkezik; 6% – uk egyidejűleg.

kezelési lehetőségek

a Faggyúadenómák jóindulatúak, mégis a legtöbb elváltozást teljesen eltávolítják helyi, konzervatív kivágással.

egyéb jelentett terápiák közé tartozik a lokális fotodinamikai terápia magányos elváltozások esetén, bár ez nem volt túl hatékony. Beszámoltak arról, hogy az orális izotretinoin stabilizálja az új elváltozások számát MTS-ben szenvedő betegeknél. A jelentett esetekben alkalmazott dózisok 0, 85 mg/kg/nap-tól 0, 2 mg/kg/nap-ig terjednek. A kezelés időtartama is változó volt, hónapoktól évekig, az izotretinoin esetében a leghosszabb jelentett idő 4 év. Az orális izotretinoint alfa-2a interferonnal és izotretinoin géllel kombinációban is alkalmazták. Ez utóbbi nem érhető el az Egyesült Államokban.

optimális terápiás megközelítés ehhez a betegséghez

a bőrelváltozás optimális terápiája konzervatív kivágás.

az MTS lehetőségeinek értékelése fontos, és immunhisztokémiai foltokkal és a beteg anamnézisével is elvégezhető. Az MTS-ben szenvedő betegeknek szoros rákmegfigyelést és a családtagok értékelését kell végezniük.

a perifériás vér genetikai vizsgálata szintén rendelkezésre áll a mikroszatellit instabilitásának megerősítésére.

betegkezelés

az MTS-ben szenvedő betegek szoros nyomon követése kritikus fontosságú a zsigeri rosszindulatú daganatok, különösen a colorectalis és az urogenitális betegségek értékeléséhez. A jelenlegi ajánlások közé tartoznak az éves dermatológiai vizsgálatok, nyaki Pap kenetek, vizelet citológia, Mellkas radiográfia, kolonoszkópia (3-5 évente, 25-30 éves kortól kezdve), mammográfia, endometrium biopszia (3-5 évente, 50 éves kortól kezdve), felső gastrointestinalis (GI) endoszkópia (jelentett gyomorrákban szenvedő családokban) és szérum carcinoembryonic antigén (CEA) koncentráció.

szokatlan klinikai forgatókönyvek, amelyeket figyelembe kell venni a betegek kezelésében

számos jelentés van a faggyú adenomáról és az MTS-ről AIDS-ben szenvedő betegeknél. Krónikus progresszív sclerosis multiplexben szenvedő betegben több faggyú adenomát és faggyúmirigy-karcinómát jelentettek, bár nem felelt meg az MTS kritériumainak.

mi a bizonyíték?

Rulon, DR, Helwig, EB. “Bőr faggyú daganatok”. Rák. vol. 33. 1974. 82-102.o. (Az AFIP-ben diagnosztizált 95 faggyúmirigy-daganat klinikai és patológiai jellemzőit vizsgáló történelmileg szeminális áttekintő cikk).Eisen, DB, Michael, DJ. “Faggyúelváltozások és kapcsolódó szindrómák: I. rész”. J Am Acad Dermatol. vol. 61. 2009. 549-60. o. (Áttekintés cikk összpontosítva a klinikai és szövettani jellemzői MTS, Lynch-szindróma és lineáris nevus sebaceus szindróma.)

Zare-Mahmoodabadi, R, Salehinejad, J, Saghafi, S, Ghazi, N, Mahmoudi, P, Harraji, A. “a submandibularis mirigy faggyú adenoma: esettanulmány”. J Oral Sci. vol. 51. 2009. 641-4.o. (Egyetlen eset, amely faggyú adenomát jelentett a 38 éves nő submandibularis mirigyében.)

Heyl, J, Mehregan, D. “a citokeratin 19 expresszió Immuncímkézési mintája megkülönböztetheti a faggyúmirigy daganatokat a bazális sejtes karcinómáktól”. J Cutan Pathol. vol. 35. 2008. 40-5.o. (A CK 19 pozitivitás elősegíti a bazális sejtes karcinóma diagnosztizálását más faggyúmirigyekkel szemben daganatok. A bazális sejtes karcinóma a vizsgált esetek 64% – ában erős pozitivitást, az esetek 14% – ában fokális pozitivitást mutatott. Fokális, de nem erős pozitivitás volt megfigyelhető a faggyú adenomák 20% – ában, a faggyú epitheliómák 50% – ában és a faggyú karcinómák 17% – ában.)

Abbas, O, Mahalingam, M. “a bőr faggyúmirigyei, mint a Muir-Torre-szindróma markerei: diagnosztikai algoritmus”. J Cutan Pathol. vol. 36. 2009. 613-9. o. (A szerzők áttekintik az immunhisztokémiai foltok jelentőségét és szerepét a mikroszatellit instabilitása szempontjából az MTS diagnózisában, és javasolnak egy algoritmust a lehetséges MTS kórszövettani diagnosztizálására a bőr faggyúmirigy daganataiban.)

Akhtar, S, Oza, KK, Roulier, RG. “Többszörös faggyúadenómák és extraokuláris faggyúrák sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél: esettanulmány és az irodalom áttekintése”. J Cutan Med Surg. vol. 5. 2001. 490-5. o. (Ez egy 44 éves, krónikus progresszív sclerosis multiplexben szenvedő nő jelentése, aki több faggyú adenomát és faggyú karcinómát fejlesztett ki a fejbőrön. Nem volt belső rosszindulatú daganata, bár erős családi kórtörténete volt a zsigeri rosszindulatú daganatoknak, beleértve a vastagbél, a méh, a húgyhólyag és a vese. A szerzők azt állítják, hogy nem felelt meg az MTS kritériumainak, bár a szöveteken vagy a perifériás véreken végzett genetikai vizsgálatokat nem végezték el.)

Frantz, S, Greiner, a, Schoen, C, Langmann, P, Klinker, H. “faggyúmirigy daganat szerzett immunhiányos szindrómában szenvedő betegben”. Eur J Med res. vol. 7. 2002. 135-7. o. (Ez egy jelentés egy gyorsan növekvő faggyúadenómáról egy AIDS-es betegben.)

Kim, SK, Lee, JY, Kim, YC. “Faggyú adenoma kezelése helyi fotodinamikai terápiával”. Arch Dermatol. vol. 146. 2010. 1186-8. o. (Két faggyúadenómában szenvedő beteget kezelnek wtih PDT threapy. Mindkét sérülés az arcon volt. Egy betegnél a korábbi lézeres kezelés sikertelen volt. Mindkét beteg csak részleges választ adott a PDT-re.)

Ponti, G, Ponz de Leon, M. “Muir-Torre szindróma”. Lancet Oncol. vol. 6. 2005. 980-7. o. (Ez az áttekintő cikk a Muir Torre-szindróma epidemiológiáját, klinikai jellemzőit és molekuláris biológiáját ismerteti. Feltárja az MTS kapcsolatát a Lynch-szindrómával, és részletezi az MTS-ben szenvedő személyek kezelését és megfelelő nyomon követését.)

Graefe, T, Wollina, U, Schulz, H, Burgdorf, W. “Muir-Torre szindróma—izotretinoinnal és alfa-2a interferonnal történő kezelés megakadályozhatja a tumor kialakulását”. Bőrgyógyászat. vol. 200. 2000. 331-3.o. (Egy 57 éves férfi MTS-t helyi izotretinoin gél, orális izotretinoin és interferon alfa-2a kombinációjával kezeltek, ami az új bőrdaganatok előfordulásának jelentős csökkenését eredményezte.)

Spielvogel, RL, DeVillez, RL, Roberts, LC. “Orális izotretinoin terápia családi Muir-Torre szindróma esetén”. J Am Acad Dermatol. vol. 12. 1985. 475-80. o. (A jelentések szerint az orális izotretinoin lelassítja az új bőrdaganatok kialakulását két MTS-ben szenvedő betegnél.)