született: c. 1559, Hitchin, Hertfordshire, Anglia

meghalt: 1634, London

nemzetiség: angol

műfaj: költészet, dráma, szépirodalom

főbb művek:
az Alexandriai vak koldus (1596)
Minden bolond (1605)
eastward Ho (1605)
Bussy d ‘ ambois (1607)

áttekintés

drámaíró, költő és kiváló fordító, George Chapman megtestesítette a reneszánsz ideális a kifinomult ember betűk képes írni hozzáértő sokféle műfajban. Ugyanolyan könnyedén írt drámai költészetet, mint komikus vígjátékokat vagy filozófiai tragédiákat. Chapman drámái mérsékelt sikert értek el életében, bár ma már ritkán adják elő őket. Számos kritikus a Homérosz Iliász és Odüsszeia fordításait tartja legfontosabb eredményének.

művei életrajzi és történelmi kontextusban

korai évek és katonai szolgálat Chapman élete nincs jól dokumentálva. Ő született Hitchin Hertfordshire, Anglia, körülbelül 1559-ben, a második fia Thomas Chapman és Joan csomópontok, a lánya egy

királyi vadász a bíróság VIII. Henrik. nagyon keveset tudunk Chapman korai oktatás, bár feltételezhető, hogy részt vett a gimnázium Hitchin. 1574-től Oxfordba járt, ahol állítólag kitűnt görögül és latinul. Oxfordban töltött idejét követően Chapman egy prominens nemes szolgálatába lépett, Sir Ralph Sadler, 1583 – tól 1585-ig. Ezt követően Sir Francis Vere katonai expedíciójával szolgált az Egyesült tartományokban, amelyek aztán részt vettek a nyolcvanéves háború.

Chapman 1594-ben visszatért Angliába, Londonban telepedett le, és kiadta első munkáját, az éjszaka árnyéka: két Poeticall himnuszt tartalmaz. Körülbelül ebben az időben Chapman belépett Sir Walter Raleigh körébe, egy irodalmi csoportba, amely tudományos és filozófiai spekulációknak szentelt, amelyek alkalmanként az okkultizmusba keveredtek. William Shakespeare ezoterikus elképzelései miatt “az éjszaka Iskolájának” nevezett kör hatása, különösen metafizikai irányultsága nyilvánvaló Chapman 1590-es évekbeli írásaiban, beleértve mind az Ovidius ‘s bankett of Sence költészeti gyűjteményt, mind Christopher Marlowe’ s hero and Leander befejezését.

szakmai siker, pénzügyi nehézségek az 1590-es évek vége felé Chapman drámaíróként debütált egy pár vígjátékkal, az Alexandriai vak koldus és egy humoros napi vidámság, amelyet a Lord Admiral ‘ s Men, egy nagy londoni színházi társulat számára írtak. Más vígjátékok következtek, amelyeket hasonló magánszínházi társaságok számára írtak. Az Erzsébet-kor végére Chapmant széles körben elismerték, mint vezető drámaírót és költőt, de a darabjainak gyártásából származó csekély jövedelem szegénységben élt. Az egyre feszültebb körülmények kétségbeesett megoldásokhoz vezettek: 1599-ben Chapman lemondott a családi birtok iránti igényéről egy kis készpénzes elszámolás miatt. A következő évben Chapmant adósság miatt börtönbe zárták, csalárd pénzkölcsönző akaratlan áldozata.

visszatérés a börtönbe I. Jakab 1603-as csatlakozásával Chapman vagyona hirtelen megváltozott, amikor pozíciót kapott Henry herceg háztartásában. Abban az időben sok művész életben maradt azzal, hogy finanszírozást biztosított egy gazdag mecénástól, munkájuk szponzorától, aki általában dedikációkat kapott az alkotó munkájában, valamint megnövekedett társadalmi státuszt kapott a nagy művészet megteremtésében. Henrik herceg pártfogójaként Chapman folytatta a drámák komponálását, beleértve utolsó nagy vígjátékát, az Eastward Ho-t, amelyet Ben Jonsonnal és John Marstonnal közösen írt. A darab szarkasztikus politikai sértései az I. James által kedvelt politikákkal szemben Chapman és Jonson gyors bebörtönzését eredményezték, bár hamarosan mindkettőjüket szabadon engedték. Utána Chapman a tragédia írása felé fordult. Legismertebb művei ebből az időszakból Bussy D ‘ Ambois és a kétrészes the Conspiracy and Tragedy of Charles, Duke of Byron.

védőszentje nélkül Chapman karrierje szintén figyelemre méltó az ambiciózus tervével, hogy Homérosz klasszikus görög műveit modern angolra fordítsa. Az Iliász első tizenkét könyvének fordítása 1609-ben jelent meg, amelyet Henrik hercegnek szentelt, aki háromszáz font és nyugdíj ígéretével támogatta a munkát. Amikor azonban a fiatal herceg 1612-ben hirtelen meghalt, a herceg apja nem teljesítette Henry Chapmannek tett ígéretét. Hasonló sors érte Chapman reményét Robert Carr, később Somerset grófja, akinek bírósági karrierjét házassági botrányok sorozata miatt gyakorlatilag megszüntették. Valójában Chapman egész irodalmi karrierje során védőszentje nélkül maradt, amelynek pénzügyi és szakmai következményei katasztrofálisak voltak. 1615 körül elkészítette Homérosz költészetének fordítását és néhány klasszikus tragédiát, amelyeket életében soha nem adtak elő. 1624-re Chapman utolsó éveit viszonylagos homályban töltötték. Mindazonáltal, amikor meghalt május 12, 1634, Chapman tisztelte az elit, köztük a divatos építész Inigo Jones, aki épített temetési emlékmű.

Irodalmi kontextusban működik

Chapman irodalmi megközelítése hasonló volt híres kortársának, Ben Jonsonnak. Jonsonhoz hasonlóan Chapmant is erősen befolyásolták az olasz reneszánsz írók művészi elméletei, akik úgy vélték, hogy a klasszikus ókor művei meghatározzák az igazi művészi elveket. Míg azonban Jonson kifejezetten az irodalmi stílus kérdéseivel foglalkozott, Chapman inkább az elméleti

és a filozófiai problémák iránt érdeklődött. Marsilio Ficino és Pico della Mirandola neoplatonikus elméletei, amelyek szerint a művészi törekvéseknek az igazság ideális birodalmát kell képviselniük, Chapman poétikájának alapját képezték. A Seneca és Epictetus műveiben kifejtett sztoikus filozófia Chapmant is befolyásolta, különös tekintettel tragikus látomására.Ovidius befolyása, mint az angol reneszánsz legtöbb írója, Chapman is felismerte a narratív költészetet, mint a klasszikus irodalom fontos műfaját, és olyan Latin költőket utánozott, mint Ovidius. Első költeménye, az éjszaka árnyéka, két könyvből áll, amelyek az éjszaka alakjának és a Hold pogány istennőjének, Cynthiának szólnak. Az éjszaka árnyéka összetett allegória formájában íródott, a jelentés különböző szintjeit—filozófiai, politikai és költői—kutatva, hogy megpróbálja racionalizálni az ember földi állapotát. Chapman talán legelismertebb verse, Ovidius Sence bankettje ábrázolja Ovidius találkozását Juliával, Augustus római császár lányával, aki inspirálja őt a szerelem művészetének megírására.Chapman következő nagy munkáját, Christopher Marlowe első két Hero és Leander könyvének befejezését a legtöbb kritikus Marlowe érzéki képeinek szigorú korrekciójaként tekinti. A Hero and Leander utolsó soraiban Chapman ismét allegorikus perspektívából ír Ovidius Metamorfózisainak jelentéséről. Ennek ellenére néhány kritikus összekapcsolja Chapman költői kánonját a tizenhetedik századi metafizikai költészettel, mert sűrű képeket használt a filozófiai kérdések megvilágítására. Mások azt állítják, hogy elbeszélő verseit ironikus kommentárként szánták a költők által az augusztusi korban Rómában felvetett filozófiai dilemmákra.

Low Comedy Chapman drámaírói karrierje meglehetősen egyenletesen oszlott meg a komédia és a tragédia között, korai éveit nagyrészt a Plautus és Terence klasszikus római mintájára készített vígjátékoknak szentelte. Chapman első vígjátéka, az Alexandriai vak koldus, kifejezetten a Plautus alacsony komikus színháza. Ez egy tiszteletlen szexuális bohózat, amelyben a címszereplőnek sikerül elcsábítania egy sor nőt szerepjáték és manipuláció révén. Egyes kritikusok a darabot a “humor vígjátékának” első példájának tekintik, egyfajta vígjáték, amelyet hagyományosan Ben Jonsonnak tulajdonítanak. Az alacsony komédia példájának is tekinthető, a humoros napi vidámság nagy bonyolultságú cselekményt tartalmaz, amely a lemot nevű udvaronc okos romantikus intrikái körül forog. Az All Fools, Terence Heauton Timoroumenos adaptációja hasonlóan romantikus komédia, amely az udvarlás és a házasság rituáléira összpontosít. Kelet felé Ho talán Chapman legismertebb drámai eredménye. Az 1604-ben készült, és Thomas Dekker és John Webster Westward Ho sikerének kiaknázására készült darab a londoni középosztály társadalmi környezetét tárja fel, és a városi vígjáték műfajának kiváló példája. Chapman Utolsó nem kollaboratív vígjátékát, az úriember Usher, sok kommentátor idézi a műfaj legkiválóbb műveként.

örökség míg Chapman színdarabjai és költészete nagyrészt kiestek a javából, igazi reneszánsz emberként való státusza Leonardo da Vinci szellemében inspiráló figuraként jelöli meg. Valójában Chapman különféle érdekei-a filozófiától a költészeten át a drámán át a történelemig-vezettek végül Homérosz műveinek fordításához. Chapman ebben a szerepben, sokkal több, mint dramaturg és költő fantasztikus produkciójában, befolyásolta a későbbi generációkat, különösen a romantikus költőket, különösen John Keats, aki halhatatlanná tette Chapman munkáját a jól ismert szonettben “Chapman Homéroszának első megvizsgálásakor.”

kritikus kontextusban működik

összességében Chapman drámai munkájára vonatkozó ítélet változatos. Míg sok kritikus megjegyzi Chapman hozzáértését a cselekmény és a jellemzés terén, valamint filozófiai mélységét, mások tompának és túl bonyolultnak tartják stílusát. Míg Chapmant gyakran dicsérik ügyes technikusként, szórakozási képtelenségét ugyanolyan gyakran kritizálták. Sokan zseninek nevezik, a legnagyobb figyelmet kapott művek Chapman fordításai.

irodalmi és történelmi kortársak

Chapman híres kortársai a következők:

Miguel de Cervantes (1547-1616): a Don Quijote spanyol szerzője, akit gyakran az első regényként emlegetnek.Ben Jonson (1572-1637)angol drámaíró és költő, Jonson legismertebb darabja az alkimista.Ishida Mitsunari (1560-1600): ez a híres szamuráj vezette a nyugati hadsereget a Szekigaharai csata alatt.Galileo Galilei (1564-1642): Galilei olasz csillagász volt, aki támogatta Kopernikusz heliocentrikus elméletét—azt a hitet, hogy a naprendszer bolygói a Nap körül forognak—annak ellenére, hogy akkoriban népszerűtlen volt.

Michel de Montaigne (1533-92): ez a francia szerző úttörő szerepet játszott az esszében, mint művészeti formában.

Sacharias Jansen (1585 körül–1632 körül): Jansen Holland szemüvegkészítő volt, aki egyike volt annak a két embernek, akik valószínűleg feltalálták a távcsövet.

Chapman mint drámaíró kritikusok egyetértenek abban, hogy Chapman legjobb drámai eredménye a tragédia volt. Legismertebb műveiben a francia történelem felé fordult megfelelő témákért. Első és legfontosabb tragédiája, Bussy D ‘Ambois, Louis de Clermont d’ Amboise, de Bussy Seigneur, a hírhedt párbajozó és kalandor életéről szól III. Henrik udvarában. A közelmúltban a kritikusok feltárták Bussy kapcsolatát Christopher Marlowe Tamburlaine címhősével, azzal érvelve, hogy mindkét szereplő megszemélyesíti az olasz humanisták által csodált herkulesi hőstípust. Chapman írt egy folytatást, Bussy D ‘ Ambois bosszúja, sokkal gyengébb játéknak tekintik. A mű teljesen képzeletbeli; A karakterek és események egyike sem kapcsolódik a francia történelemhez, mint az eredetiben. A darab határozatlan főszereplője, Bussy bosszúálló testvére, Clermont, általában feltételezik, hogy mintája Shakespeare Hamletje.

Károly, Byron herceg összeesküvése és tragédiája egy IV. Henrik szolgálatában álló előkelő udvaronc intrikáival és esetleges kivégzésével foglalkozik.egy korai előadás 1608-ban felkeltette a francia nagykövet haragját, aki elrendelte három színész letartóztatását a király felesége és szeretője közötti botrányos jelenet miatt. A darabot a kormányzati hatóságok annyira erősen cenzúrázták, hogy az 1625-ös újranyomás alig hasonlított az eredetire. Chapman utolsó tragédiái, Caesar és Pompeius, valamint Chabot, Franciaország Admirálisának tragédiája tovább részletezik a sztoikus hős témáját, de kevesebb kritikai figyelmet kaptak.Chapman a fordító Chapman Homérosz epikus költészetének fordításai jelentős kritikai figyelmet kaptak, nemcsak saját életében, hanem különösen a romantikus időszakban is. Az, hogy fordításai milyen mértékben kommunikálják sikeresen Homérosz nyelvét és jelentését, ma már széles körben vitatott, mivel Chapman korlátozott ismeretekkel rendelkezik a klasszikus görög nyelvről és Homérosz eredeti szövegének szabad értelmezése miatt. Chapman fordításainak támogatói azt sugallják, hogy értéküket azzal kell mérni, hogy képesek-e megragadni az eredeti szellemét, amely kétségtelenül Chapman egyik legnagyobb erőssége volt. A tudósok azzal érvelnek, hogy Chapman fordítói teljesítményét saját költői elméleteinek fényében kell értékelni. Mint Raymond B. Waddington úgy fogalmaz, hogy Chapman ” munkáját fordításnak tekintette, érthetővé téve Homérosz egyetemes értékeit, és ezért relevánsak saját kora és kultúrája szempontjából.”Ebben az értelemben fordításainak népszerűsége igazolja sikerüket mind életében, mind több mint kétszáz évvel a halála után.

válaszok az irodalomra

1. mint fentebb megjegyeztük, Chapman homéroszi fordításait megvédték, mert Chapman idejének angol nyelvű eredeti szövegének szellemét fogják fel. Képzelje el, hogy írt egy regényt, amelyet ötszáz év múlva le kell fordítani egy másik nyelvre. Inkább a fordító” kap a szellem ” a regény, vagy hogy a fordító hűen lefordítani minden egyes szót?Chapmant, Ben Jonsont és John Marstont bebörtönözték az Eastward Ho című játékuk miatt. Szerinted Chapmannek és a többieknek volt fogalmuk arról, hogy ilyen szélsőséges reakciót váltanak ki? Milyen más művészeket börtönöztek be munkájuk miatt? Gondolod, hogy az ellentmondásos írók idő előtt tudják, hogy valamilyen módon megbüntetik őket művészetükért? Készítsen egy listát a mai legalább öt kérdésről, amelyek erőseket okoznak, néha erőszakos, reakciók az emberektől. Minden kérdés mellett, tartalmazzon egy rövid magyarázatot arról, miért gondolja, hogy az emberek ilyen erős reakciókat mutatnak rá. (Gondoljunk csak az állatjogi tüntetésekre vagy az abortuszellenes tüntetésekre.)
2. olvassa el Chapman Bussy D ‘ Ambois-ját. Chapman számos drámáját “túl bonyolultnak” írták le abban az értelemben, hogy a szöveg szükségtelenül összetett. Bussy D ‘ Ambois olvasása alapján, szerinted a cselekmény “túl bonyolult?”Támogassa válaszát a játék példáival.

közös emberi tapasztalat

Chapman adaptálta a múltbeli mesterek történeteit a kortárs közönség számára. Az ismert klasszikusok modern környezetben történő átdolgozásának ez a szelleme gyakori az irodalom, a művészet és a film történetében. Íme néhány további mű, amely megpróbálja ismerős történeteket elmondani az új közönségnek:

Clueless (1995), Amy Heckerling rendezésében készült film. Ez a film megpróbálja frissíteni Jane Austen 1816-os regényét Emma egy párkereső debütánsról és az összes problémáról, amelyet beavatkozása okoz.

ezer hektár (1991), Jane Smiley regénye. Shakespeare Átmondása Lear király, ez a regény egy iowai gazdaságban játszódik a huszadik században, nem pedig a tizenkettedik századi Anglia szélfútta síkságain.

O, testvér, hol vagy? (2000), Joel és Ethan Coen rendezésében készült film. Homérosz odüsszeiája a nagy gazdasági világválság idején Mississippiben három szökevényről szóló komédiává változik, akik a klasszikus homéroszi karakterek, köztük a szirénák és a küklopszok modern ábrázolásával találkoznak hazafelé.

bibliográfia

Könyvek

Alpers, Paul J., Szerk. Erzsébet-Kori Költészet. Oxford: Oxford University Press, 1967.

Donno, Elizabeth történet, Szerk. Erzsébet-Kori Kisebb Eposzok. New York: Columbia University Press, 1963.

Keach, William. Erzsébet-Kori Erotikus Elbeszélések. Piscataway, N. J.: Rutgers University Press, 1977.

Kermode, Frank. Shakespeare, Spenser, Donne. New York :Routledge & Kegan Paul, 1971.

Lord, George De Forest. Homéroszi reneszánsz: George Chapman odüsszeiája. New Haven, Parancsnokság.: Yale University Press, 1956.

MacLure, Millar. George Chapman: Kritikai Tanulmány. Toronto: University of Toronto Press, 1966.

Rees, Ennis. George Chapman tragédiái. Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1954.

pergő, Gerald. George Chapman rejtélye. Durham, N. C.: Duke University Press, 1989.

Waddington, Raymond B. Az elme birodalma: mítosz és narratív forma George Chapman narratív verseiben. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 1974.

Waith, Eugene M. a herkulesi hős Marlowe, Chapman, Shakespeare és Dryden. New York: Columbia University Press, 1962.