6.ábra

a kontroll cisztográfia hat héttel a műtét után már nem mutatott kontrasztszivárgást.

a részleges cystectomia minta patológiai jelentése csak nekrotikus szövetet mutatott, a gram-és PAS-festés (periodikus acid-Schiff) negatív volt.

3. Beszélgetés

az EC a hólyag fertőzése, amely gáztermeléssel jár, általában idős diabéteszes nőknél fordul elő. Thomas et al. megállapította, hogy 2006-ig az összes bejelentett EK-eset kétharmada cukorbeteg volt, 64% – UK nő volt, a betegek medián életkora 66 év volt. A sorozatban Grupper et al. ugyanezeket a százalékokat találták. Kuo és munkatársai. azt is megállapította, hogy az EC hajlamos a nőkre, szerintük a nők fokozott érzékenysége a húgyúti fertőzésekre. Ezekkel a megállapításokkal ellentétben bemutattuk egy 66 éves nem diabéteszes férfi atipikus esetét.

az EK etiológiája és patogenezise továbbra is kevéssé ismert. Diabéteszes betegeknél a megemelkedett szöveti és vizelet glükózszint a gázképző baktériumok erjedésének elfogadható forrása. Ezt a folyamatot valószínűleg elősegíti a kapcsolódó károsodott vese perfúzió, diabéteszes nephropathia, a neuropátia következtében fellépő húgyhólyag-diszfunkció, valamint a leukocita funkció károsodása. Nem diabéteszes betegeknél a vizelet albumin, laktóz vagy szöveti fehérjék magasabb szintje H2 (hidrogén) és CO2 (szén-dioxid) gáz képződését eredményezheti. Minden esetben a kórokozó mikroorganizmusra adott nem megfelelő gazdaszervezet-válaszra vonatkozik. A húgyúti obstrukció, következésképpen a húgyúti stasis a cukorbetegség mellett egy másik fő kockázati tényező. Minden visszatérő húgyúti fertőzésben, urethralis katéterben, neurogén húgyhólyagban, immunszuppresszív komorbiditásban szenvedő beteg és mások. hajlamosak a komplikált UTI-kre (húgyúti fertőzés), például az EC-re. Grupper et al. a sorozatukban 8% – os malignitás előfordulását találták az EC-vel kapcsolatban, Kuo et al. 16,7% – ban talált összefüggést a rosszindulatú daganattal. Nem találtak más, az EK-vel összefüggő rosszindulatú daganatokat.

Az EC klinikai jellemzői nem specifikusak és egyénileg változnak. Egyes betegek tünetmentesek, vagy csak kisebb ürítési problémákról vagy hasi fájdalomról számolnak be, míg mások szeptikus sokkban szenvednek. Thomas et al. megállapította, hogy a szakirodalomban jelentett esetek 7% – a tünetmentes volt, és mellékesen hasi képalkotással diagnosztizálták más egyidejű állapotok esetén. Egy nemrégiben készült tanulmány Kuo et al. nem mutatott szignifikáns klinikai megnyilvánulást, amely az EC jelenlétére utalna. Továbbá a klinikai megjelenés nem korrelál a gyulladás súlyosságával. Grupper et al. arról számoltak be, hogy az UTI klasszikus tünetei csak az esetek körülbelül 50% – ában voltak megfigyelhetők. Sorozatuk leggyakoribb tünete a hasi fájdalom volt. Az EC valószínűleg életveszélyes betegség, mivel gyorsan fejlődik a húgyhólyag nekrózis, EP, urosepsis és halál. Ezen szövődmények elkerülése érdekében azonnali értékelés és kezelés szükséges.

mivel az EC klinikai megjelenése nagyon eltérő és nem specifikus, az EC-t radiológiailag diagnosztizálják. A legpontosabb vizsgálat a has/medence számítógépes tomográfiája . A számítógépes tomográfia fokozott használata miatt nagyobb az emphysematous fertőzések előfordulása. Ennek további fontos tényezői az ilyen patológia nagyobb tudatossága, valamint a cukorbetegek és az idős betegek számának növekedése. Mivel nem minden húgyúti fertőzés tüneteit mutató beteget vetnek alá hasi képalkotásnak, az esetek számát alábecsülhetik. Thomas et al. megállapította, hogy a számítógépes tomográfiás vizsgálatot az EK eseteinek 40% – ában használták 2006-ig. A hasi egyszerű sima film volt a leggyakoribb képalkotó módszer, amelyet 84% – ban használtak. A hasi röntgen azonban nagyon alacsony specifitással rendelkezik. Kuo és munkatársai. megállapította, hogy a has egyszerű röntgenfelvétele csak 13% – ban volt diagnosztikus. A számítógépes tomográfiás vizsgálat megkülönbözteti a húgyúti levegővel kapcsolatos egyéb patológiákat is (azaz uro-intesztinális fistulák, vese infarktus, trauma, műszerek). Emellett az EP jelenléte is értékelhető. A komputertomográfiás vizsgálat a mi esetünkben levegőt mutatott a húgyhólyag lumenében, a húgyhólyag falában, a peritoneális üregben, a retroperitoneális térben. A levegő jelenlétének kombinációja ezekben a rekeszekben tudásunk szerint soha nem számoltak be az irodalomban. A hasi ultrahang és az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) kevésbé értékesek, mint képalkotó módszerek a nehéz értelmezés miatt. A cisztoszkópia önmagában nem elegendő az EC diagnosztizálásához, de értékelheti a hólyag kimeneti elzáródásának jelenlétét. A kóros értékelés jellemzően megvastagodott hólyagfalat tár fel, több gázzal töltött vezikulummal, főleg a hólyag nyálkahártyájában, lapított fibrocitákkal és többmagvú óriássejtekkel körülvéve .

Több gáztermelő mikroorganizmus okozhat EC-t. Az Escherichia coli, a Klebsiella pneumonia, az Enterococcus, a Candida, a Clostridium perfringens és sokan mások mind izoláltak a vizeletkultúrában, az Escherichia coli volt a leggyakoribb, amelyet a Klebsiella tüdőgyulladás követett . Ugyanezeket a kórokozókat találták az EP eseteiben . A legtöbb organizmus fakultatív anaerob, csak ritka esetekben tiszta anaerob izolátum, több organizmus vagy nem található organizmus.

az EC kezelése általában széles spektrumú antibiotikumokból, hólyagelvezetésből, a vércukorszint korrekciójából és bármely mögöttes komorbid rendellenesség kezeléséből áll. A legtöbb esetben széles spektrumú antibiotikumokat indítanak. Miután az izolált húgyúti kórokozók érzékenysége ismert, az antibiotikumokat specifikusabbra kell váltani. Nincs egyetértés az antibiotikum-kezelés időtartamáról. Grupper et al. a medián hossza tíz nap volt, a kórházi tartózkodás medián hossza hét nap volt. Súlyos esetekben, vagy ha a beteg nem reagál a konzervatív kezelésre, műtétre van szükség (részleges cystectomia, cystectomia, műtéti eltávolítás). Thomas et al. A betegek 10% – a műtéten esett át. A sorozatban Grupper et al. 15% – nak laparotómiára volt szüksége. Ez a műtétet igénylő csoport nem különbözött szignifikánsan a nem sebészeti csoporttól a demográfiai vagy komorbiditási paraméterek szempontjából. A műtét után az antibiotikumos kezelést, a húgyhólyag elvezetését, a vércukorszint szabályozását és egyéb kockázati tényezőket folytatni kell.

Thomas et al. közzétett egy teljes halálozási arány EC 7%. A sorozatban Grupper et al. a halálozási arány 9,4% volt. Ez azt jelzi, hogy az EK sikeresen kezelhető konzervatív irányítással, és nem olyan súlyos, mint attól tartottak. Amikor egy másik emphysematous fertőzés a húgyúti társul a halálozási arány emelkedik14%. A rossz eredmény más jelentős előrejelzőit nem azonosították.

4. Következtetések

az Emphysematous cystitis a hólyag ritka fertőző állapota, amelyet gáztermelő mikroorganizmusok okoznak a lehetséges alattomos klinikai megjelenés miatt rendkívül fontos, hogy a sürgősségi orvosok tisztában legyenek ezzel a klinikai entitással, különösen magas kockázatú betegeknél. Azonnali diagnózis és kezelés szükséges a húgyhólyag nekrózis, EP, urosepsis és esetleg végzetes evolúció gyors előrehaladása miatt.

rövidítések