rickettsia rickettsii

kórokozó biztonsági adatlap – fertőző anyagok

I. szakasz – fertőző ágens

név: Rickettsia rickettsii

szinonima vagy kereszthivatkozás: sziklás – hegyi foltos láz (RMSF), Brazil foltos láz, Tobia láz, fiebre maculosa, fiebre manchada, új világ foltos láz, kullancs által terjesztett tífusz láz, Sao Paulo láz

jellemzők: rickettsia a rickettsii egy kötelező intracelluláris alfa-proteobaktériumok, amelyek a RICKETTSIACAE családba tartoznak(1,2,3). Ez egy kicsi(0,2-0,5 0,2-0-mal).3. számú) pleomorf, Gram-negatív coccobacillus, amely bináris hasadással szaporodik, és mind DNS-sel, mind RNS-sel rendelkezik(1,2,3).

II. szakasz-veszély azonosítása

patogenitás/toxicitás: az RMSF potenciálisan halálos kimenetelű kullancs által terjesztett betegség, amely általában közepes vagy súlyos betegséget okoz(1). Hirtelen fellépő lázként (jellemzően magasabb, mint 38,9 CAC), rossz közérzetként, fejfájásként, étvágytalanságként, hányingerként, hányásként, hasi fájdalomként, fényérzékenységként, hasmenésként és nyakmerevségként jelentkezhet(1,3). A jellegzetes maculopapularis kiütés általában 2-5 nappal a többi tünet után jelentkezik, kezdve a csuklón és a bokán, mielőtt a test többi részébe haladna (1). A gyermekek 95%-ának és a felnőttek 80% – ának van kiütése; azonban a kiütés hiánya gyakoribb halálos esetekben és idős vagy afro-amerikai esetekben(1). A kiütés a gazdaszervezet vaszkuláris endothel sejtjeinek fertőzéséből ered, és egy multisystem vasculitis, amely súlyos esetekben nekrotikus vagy üszkös elváltozásokhoz vezethet(1,3). Nyálkahártya fekélyek, gyulladás utáni hyperpigmentatio, sárgaság, köhögés, pneumonia, akut veseelégtelenség, lymphadenopathia, hepatomegalia, splenomegalia, conjunctivitis, perifériás, periorbalis és optic disk oedema, artériás elzáródás, retinavénás vérbőség, retinavérzés és retinabevérzés néhány olyan szövődmény, amelyet az RMSF okozhat(1,3). A bőr után a központi idegrendszer a leginkább érintett rendszer, és a 15 év feletti embereknek nagyobb a kockázata a központi idegrendszeri szövődmények kialakulásának(3). A betegek 40% – a számolt be neurológiai rendellenességekről, mint például meningismus, görcsrohamok, megváltozott mentális állapotok, átmeneti süketség, letargia és amnézia(1,3). A tünetek 2 hétig tarthatnak, bár egyes betegeknél a betegség megjelenése után akár egy évig tartó neurológiai következmények is fennállnak. A kezeletlen esetek 20% – a halálos kimenetelű, szemben a kezelt esetek 5% – ával(1). A halálozási arány magasabb a 60 év feletti betegeknél (1). Az RMSF tünetei összetéveszthetők a meningococcémiával, a különböző vírusfertőzésekkel és más kullancs által terjesztett betegségekkel(1,3).

epidemiológia: A betegség Amerikára korlátozódik, ahol gyakori az Amerikai Egyesült Államokban, Nyugat-Kanadában, Mexikóban, Panamában, Costa Ricában, Argentínában, Brazíliában, Kolumbiában és Bolíviában(1,2,3). Ez a leggyakoribb kullancs által terjesztett betegség az Egyesült Államokban, ahol évente 250-1200 esetet jelentenek (1). Az USA-ban jelentett esetek 90-93% – a Április és október között fordult elő, többségük vidéki és elővárosi területeken fordult elő(1,3). A legmagasabb fertőzési arány az 5-9 éves gyermekek, a kaukázusi és a férfiak körében volt (3). A fertőzések gyakoribbak a kullancsokkal fertőzött területeken (1).

GAZDATARTOMÁNY: Emberek, kutyák, rágcsálók, kisemlősök és kullancsok(1,4).

fertőző dózis: az R. rickettsii pontos fertőző dózisa nem ismert; azonban a rickettsiales általában nagyon alacsony fertőző dózissal rendelkezik. Egyetlen kullancs harapása elegendő ahhoz, hogy emberben RMSF-et okozzon(1,3). Körülbelül 3000 RMSF-vel fertőzött vagy 10 kullancsmal fertőzött vero-sejttel innoculált kutyáknál a betegség klinikai tünetei jelentkeztek(5).

átviteli mód: az RMSF-et általában egy fertőző kullancs harapásával terjesztik, ahol a baktérium alvó avirulens állapotból patogén állapotba változik(1). A kullancsot általában 4-6 órán keresztül kell rögzíteni ahhoz, hogy a betegség emberre terjedjen(1). A rickettsia rickettsii a kullancs fertőzött nyálával, vérével, testnedveivel vagy székletével való érintkezés útján is terjedhet(1,2,6). Az emberről emberre történő átvitel nem bizonyított, de az aeroszolok potenciális fertőzési forrást jelentenek (4,7).

inkubációs periódus: az inkubációs periódus 2-14 nappal a fertőzött kullancs harapása után(1,3).

KOMMUNIKÁLHATÓSÁG: feltételezhető, hogy fertőző cseppeken keresztül emberről emberre terjed, de még mindig bizonyítani kell(7). A kullancsok egész életen át fertőzőek (8)

III.szakasz – Terjesztés

rezervoár: a betegség a kullancsok transzovariális és transzstadiális átjárói által fenntartott, majd emberre, kutyára, rágcsálókra és más emlősökre terjed(1,2). A kis emlősök amplifikáló gazdaszervezetként szolgálhatnak azáltal, hogy fenntartják a baktériumokat a vérükben (legfeljebb 8 napig fertőzőek), majd vérliszt során kullancsnak adják át(8).

zoonózis: a betegség a kullancsokról az emberekre terjed a harapás, vagy a kullancs ürülékkel vagy belső tartalmával való érintkezés(1,1,2). Az emlősök(például kutyák) is terjeszthetik a kullancsokat az emberekre, ezáltal terjesztve az RMSF fertőzést (2,4).

Vektorok: számos kullancsfaj felelős a betegség terjedéséért(1). Dermacentor variabilis legelterjedtebb az Amerikai Egyesült Államokban, demacentor andersoni a Sziklás-hegységben és Kanadában, Rhipicephalus sanguineus Mexikóban, Amblyomma cajennense Közép-és Dél-Amerikában és Amblyomma aureolatum Brazíliában (1).

IV. szakasz-stabilitás és életképesség

GYÓGYSZERÉRZÉKENYSÉG: A tetraciklinek és a kloramfenikol az egyetlen olyan gyógyszer, amelyről bebizonyosodott, hogy hatékony a rickettsia rickettsii által okozott fertőzés ellen(1). Az RMSF kezelésére használt leghatékonyabb és legismertebb antibiotikum a doxiciklin(1,3).

fertőtlenítőszerekre való érzékenység: a Gram-negatív baktériumok érzékenyek 1% nátrium – hipoklorit, 4% formaldehid, 2% glutáraldehid, 70% etanol, 2% perecetsav, 3-6% hidrogén-peroxid és 0,16% jód(4).

fizikai inaktiválás: A rickettsia rickettsii érzékeny a nedves hőre (121 CA legalább 15 percig) és a száraz hőre(170 CA legalább 1 órán át) (9).

túlélés a gazdaszervezeten kívül: a szervezet stabil a kullancsszövetekben, a székletben, a vérben vagy a hemolimfában; azonban nem él túl sokáig a gazdaszervezetén kívül(1,6,10).

V. szakasz – elsősegély / orvosi

felügyelet: figyelemmel kíséri a tüneteket. A kórokozó jelenléte különféle laboratóriumi technikákkal igazolható(11). Immunfluoreszcens vizsgálatok (IFAs) és ELISAs lehet használni, hogy azonosítsa antitestek a baktériumok; a szérumokat azonban a tünetek megjelenése után legalább 7 nappal meg kell vizsgálni a szerokonverzió kimutatása érdekében, mivel az IgG antitestek csak a betegség kezdete után legalább 7 nappal jelennek meg(3). A párosított minták titerének négyszeres növekedése vagy a lábadozó titer nagyobb 1/64 diagnosztikusnak tekinthető (1). A baktériumok megjeleníthetők Giemsa és Gimenez festési módszerekkel. A bőrbiopsziák immunhisztokémiai festése hasznos lehet olyan betegeknél, akiknél kiütés jelentkezik (1,2,3). Az immunhisztokémiai festés a leghasznosabb módszer az RMSF diagnosztizálására súlyos esetekben(12). A vér, a biopsziás szövetek és a kullancsok PCR-je lehetséges, bár ez a technika nem elég érzékeny ahhoz, hogy általánosan használják az RMSF diagnosztizálására, és a betegség legtöbb diagnózisa retrospektív(1,3).

Megjegyzés: Az összes diagnosztikai módszer nem feltétlenül áll rendelkezésre minden országban.

elsősegély / kezelés: megfelelő antibiotikum-terápiát(azaz doxiciklint) kell kezdeni az RMSF-szerű tünetek megjelenésekor, anélkül, hogy megvárnák a diagnózis laboratóriumi megerősítését (11,13). 100 mg doxiciklint naponta kétszer kell bevenni 5-7 napig, amíg a beteg legalább 2-3 napig nem lesz lázas (1,3). A 45 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek számára napi kétszer 2,2 mg/ kg doxiciklin adag ajánlott 5-7 napig (1,3).

immunizálás: nincs(11)

profilaxis: a megfelelő antibiotikum-kezelés alkalmazása a klinikai betegség bármely jele előtt nem ajánlott(2).

VI. szakasz-laboratóriumi veszélyek

laboratóriumi szerzett fertőzések: eddig 63 laboratóriumi szerzett fertőzésről számoltak be, 11 halálesettel(11). A 11 halálos esetet fertőzött petesejtek, szövettenyészetek vagy kullancsok manipulálásával társították, valamint a légzési útvonalat, a nyálkahártyával való érintkezést, a tűszúrásos sebeket vagy vágásokat(13). 9 esetet jelentettek ugyanabban a laboratóriumban 6 év alatt, mindegyiket fertőző aeroszolok okozták (7).

források / minták: kullancsokból vagy fertőzött állatokból származó szövetek és vér(1).

elsődleges veszélyek: a véletlen parenterális beoltás és a fertőző aeroszoloknak való kitettség az elsődleges veszély az RMSF-vel végzett munka során(11). A fertőzött emlősök és ízeltlábúak szintén kockázatot jelentenek (11).

különleges veszélyek: Nincs

VII. szakasz-expozíció ellenőrzése / egyéni védelem

kockázati csoport besorolás: 3.kockázati csoport(14).

elszigetelési követelmények: 3.szintű elszigetelési létesítmények, berendezések és működési gyakorlatok fertőzött vagy potenciálisan fertőzött anyagokkal végzett munkához, beleértve a fertőzött állatok, ízeltlábúak boncolását, az embrionált tojások vagy szövettenyészetek beoltását, inkubálását és betakarítását.

védőruházat: A laboratóriumba belépő személyzetnek el kell távolítania az utcai ruházatot és ékszereket, és át kell öltöznie erre a célra szolgáló laboratóriumi ruházatra és cipőre, vagy fel kell vennie a teljes lefedettségű védőruházatot (azaz teljesen el kell fednie az összes utcai ruházatot). További védelmet lehet viselni a laboratóriumi ruházat felett, ha a fertőző anyagokat közvetlenül kezelik, például szilárd elülső ruhák szorosan illeszkedő csuklóval, kesztyűvel és légzésvédelemmel. Szemvédőt kell használni, ha ismert vagy potenciális kockázata van a fröccsenésnek (15).

egyéb óvintézkedések: Minden fertőző anyaggal végzett tevékenységet biológiai biztonsági szekrényben (BSC) vagy más megfelelő elsődleges elszigetelő eszközben kell végezni, egyéni védőeszközökkel kombinálva. A fertőzött anyagok centrifugálását zárt tartályokban, lezárt biztonsági csészékbe vagy rotorokba kell helyezni, amelyeket biológiai biztonsági szekrénybe raknak vagy rakodnak ki. A tűk, fecskendők és egyéb éles tárgyak használatát szigorúan korlátozni kell. A nyitott sebeket, vágásokat, karcolásokat, legeltetéseket vízálló kötszerekkel kell lefedni. További óvintézkedéseket kell mérlegelni az állatokkal végzett munka vagy a nagyszabású tevékenységek esetében(15).

VIII. szakasz-kezelés és tárolás

kiömlések: hagyja az aeroszolokat leülepedni, és védőruházatot viselve óvatosan takarja le a kiömlött anyagot papírtörlővel, és alkalmazzon megfelelő fertőtlenítőszert, a peremtől kezdve a középpont felé haladva. A tisztítás előtt hagyjon elegendő érintkezési időt (30 perc)(15).

ártalmatlanítás: ártalmatlanítás előtt minden hulladékot fertőtlenítsen égetéssel vagy gőzsterilizálással(15).

Tárolás: A fertőző ágenst egy 3.szintű elszigetelő laboratóriumban lezárt és azonosított tartályban kell tárolni(15).

szakasz – szabályozási és egyéb információk

szabályozási információk: a kórokozók behozatalát, szállítását és felhasználását Kanadában számos szabályozó testület szabályozza, beleértve a kanadai Közegészségügyi ügynökséget, az Health Canada-t, a Canadian Food Inspection Agency-t, A Environment Canada-t és a Transport Canada-t. A felhasználók felelősek annak biztosításáért, hogy megfeleljenek az összes vonatkozó jogi aktusnak, rendeletnek, irányelvnek és szabványnak.

frissítve: 2010. július

készítette: Pathogen Regulation Directorate, Public Health Agency of Canada.

bár az ebben a kórokozó Biztonsági adatlapban található információk, vélemények és ajánlások megbízható forrásokból származnak, nem vállalunk felelősséget az információk felhasználásából eredő pontosságért, elégségességért vagy megbízhatóságért, vagy bármilyen veszteségért vagy sérülésért. Az újonnan felfedezett veszélyek gyakoriak, és ez az információ nem teljesen naprakész.